Barack Obama amerikai elnök azt mondta, ha egy diktátor lemészárolja saját népének tízezreit, az nem csak az adott ország belügye.

"Az Egyesült Államok kész bármelyik országgal együttműködni a konfliktus felszámolása érdekében, beleértve Iránt és Oroszországot is" - mondta a közgyűlésen az amerikai elnök, hozzátéve, hogy Bassár el-Aszadnak mennie kell, annyi vérontás után nem lehet visszatérés a háború előtti status quóhoz.

Hozzátette, Szíriában "irányított átmenetre" van szükség. Az Iszlám Állammal kapcsolatban azt mondta, az Egyesült Államok "nem kér elnézést" azért, hogy a katonai erejét beveti az olyan "apokaliptikus szekták" ellen, mint az Iszlám Állam terrorszervezet. Az elnök azt mondta, a cél, hogy a terroristák sehol sem érezhessék biztonságban magukat, mindenhol utolérik őket. Obama beszélt Ukrajnáról is.

"Nem maradhatunk tétlenek, amikor egy nemzet szuverenitása és területi integritása nyíltan sérül. Amennyiben az Ukrajnában történtek válasz nélkül maradnak, bármelyik nemzettel megtörténhet hasonló. Ezen alapulnak azok a szankciók, amelyeket az USA és partnerei Oroszország ellen bevezettek. Nem arra vágyunk, hogy visszatérjünk a hidegháborúhoz."

A világszervezet szónoki emelvényéről elmondott, 43 perces beszédében - a többi állam- és kormányfő rendszerint negyedórát kap - Obama most először nem tett említést az izraeli-palesztin konfliktusról. Az amerikai államfő a nap folyamán mintegy másfél órás megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Szíriáról, Ukrajnáról és az Iszlám Államról.

Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában tíz év után először felszólaló Putyin óriási hibának nevezte a szíriai kormánnyal való együttműködés elutasítását, mert - mint mondta - Bassár el-Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam terrorszervezet ellen.

"Azt javasoljuk, a nemzetközi törvények keretein belül a közös értékeken és érdekeken alapuló megoldásként egyesítsük erőinket azon kihívások leküzdésében, amelyekkel jelenleg szembe kell néznünk, alakítsunk egy széles körű nemzetközi terrorellenes koalíciót" - mondta Putyin, kiemelve, ebben szerepet kapnának a muszlim országok, köztük a szíriai kormányerők is.

Az orosz elnök szerint az ukrajnai válság egy kívülről irányított "katonai puccs" eredménye, és a NATO-bővítésnek köze van az ukrajnaihoz hasonló geopolitikai krízisek kitöréséhez. Hozzátette, az Oroszország ellen az ukrajnai válság miatt bevezetett nyugati szankciók ellentétesek az ENSZ alapelveivel.

Az iráni elnök felszólalásában "egységfrontot" szorgalmazott a szélsőségek és az erőszak ellen. Haszán Róháni felszólította a közel-keleti térség államait, vállaljanak ők is szerepet az erőfeszítésekben, mindemellett bírálta a nemzetközi közösséget, amiért kudarcot vallott az iraki, szíriai és jemeni konfliktusokkal szemben. Jelezte: országa kész segíteni a szíriai és jemeni demokrácia megteremtését, azonban hozzátette azt is, meglátása szerint a közel-keleti erőszak magvait az Egyesült Államok vetette el katonai akcióival.

Francois Hollande francia elnök a közgyűlésen kizárta, hogy a "diktátor" Bassár el-Aszad elnök részese legyen a szíriai rendezésnek, mert az "áldozatok és a hóhér" nem ülhetnek le egy tárgyalóasztalhoz.

A jubileumi közgyűlés általános vitájának megnyitójában Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár arra kérte a világ vezetőit, kössenek kompromisszumot egymással a szíriai háború leállítása és az iszlamista szélsőségesek megfékezése érdekében.