A beszédnek ugyan műfaja szerint átfogó jellegűnek kell lennie, a legnagyobb várakozás mégis azt övezi, hogy pontosan milyen indítványokat tesz majd az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője az unióba irányuló bevándorlási hullám kezelése érdekében.

Több számszerű adat már kiszivárgott, így például az, hogy Juncker 54 ezer Magyarországra menekült bevándorló átvállalását kéri majd a többi tagországtól.

Ennek kapcsán - a menekültátvételi kvótajavaslatok mellett - nyilván szó lesz az unió migrációs politikájáról, az úgynevezett dublini előírások felülvizsgálatáról, a schengeni övezet jövőjéről, ezeken túl pedig Görögország stabilizálásáról és az eurózóna távlatairól, illetve a gazdasági növekedés beindításáról és a munkaerőpiaci helyzet javítását célzó lépésekről.

Juncker egyfelől beszámol arról, hogy mit valósított meg a megválasztása óta, másfelől felvázolja az általa irányított testület jövőben várható kezdeményezéseit, illetve saját hosszú távú elképzeléseit az EU jövőjéről.

A bizottsági elnök beszédét vita követi, amelyben első körben az EP-ben képviselt frakciók vezetői, majd azok tagjai kapnak szót.

Az Európai Bizottság elnökei 2010 óta minden évben megtartották az unió helyzetéről szóló beszédet. Az elsőt ilyen beszédet José Manuel Barroso tartotta 2010. szeptember 7-én. Az idei lesz azonban az első alkalom, hogy a beszédet olyan bizottsági elnök tartja, akit az Európai Parlament személyében meg is választott, és nem csupán jóváhagyott, miként az korábban történt.