Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
331.31
bux:
146217.49
2026. november 16. hétfő Ödön

Bajor miniszter: az illegális bevándorlás miatt át kell gondolni a schengeni rendszert

Az illegális bevándorlás miatt át kell gondolni a schengeni rendszert, és Németországnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti tagságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben - véli a bajor tartományi kormány pénzügyminisztere.

Markus Söder a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt vendégkommentárjában kiemelte, hogy a rendvédelmi szervek "meglepő sikereket" értek el a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport hétfőn véget ért bajorországi tanácskozása miatt ideiglenesen visszaállított határellenőrzés révén.

A hatóságok őrizetbe vettek 3517 személyt, érvényt szerzetek 135 letartóztatási parancsnak, elindítottak 10 555 eljárást a beutazásról és tartózkodásról szóló törvény elleni vétség miatt, további 237 eljárást pedig kábítószerrel való visszaélés miatt, és ez csak a kéthetes (június 15-ig tartó) időszak első felének a mérlege - írta Söder, hangsúlyozva, hogy "ezek a drámai számok megkérdőjelezik az EU-n belüli nyitott határok rendszerét".

A személyek szabad mozgásának elve fontos érték, "de nem veszélyeztetheti a polgárok védelmét" - vélekedett a miniszter, aki szerint "veszít a támogatottságából" egy olyan állam vagy államszövetség, amely nem tud megfelelően gondoskodni határai, és így polgárai védelméről.

Hozzátette: úgy tűnik, hogy egyes EU-tagállamok nem teljesítik kielégítően a schengeni övezet külső határainak védelmére vonatkozó kötelességeiket. Ez abban is megmutatkozik, hogy tízezrével jöhetnek Németországba menedékkérők, "holott egy másik EU-tagországban már biztonságban voltak", de az érintett államok hatóságai hagyták, hogy távozzanak Németország felé.

"Mindez nem maradhat következmények nélkül: a schengeni rendszer egészét felül kell vizsgálni" - sürgette a bajor konzervatív CSU politikusa.

Bizonyos uniós tagországok elutasítják, hogy részt vállaljanak a menekültek számának gyors emelkedéséből fakadó terhek viseléséből, ezért Németországnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti részvételét a schengeni rendszerben, ha nem változik a helyzet - írta Markus Söder.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a menedékkérők ellátása rendkívüli teher Bajorországnak, és "pénzügyi és személyi lehetőségeinek" határai felé sodorja a tartományt. A jelenlegi becslések szerint idén és jövőre akár a hárommilliárd eurót is elérheti a menedékkérők ellátásának költsége, ami azt jelenti, hogy Bajorország kénytelen több pénzt fordítani erre a célra, mint az utóbbi 19 évben összesen.

Söder szerint a bevándorlás témája akár választásokat is eldönthet Németországban. A miniszter hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU pártszövetségnek komolyan kell vennie a polgárok aggodalmait a bevándorlás ügyében, különben szélsőséges pártok csaphatnak le a témára.

Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 60 százalékkal emelkedett, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Az idén még magasabbra emelkedik a menekülthullám, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) előrejelzése szerint az év végéig legkevesebb 400 ezer új kérelmet adnak be, vagyis a kérelmek száma a kiugróan magas tavalyi szinthez képest is megduplázódik.

Címlapról ajánljuk

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Hatalmas átrendeződés Ukrajnában: elképesztő drágulás a főváros környékén

Hatalmas átrendeződés Ukrajnában: elképesztő drágulás a főváros környékén

A háború alapjaiban rajzolta át a kijevi agglomeráció lakáspiacát 2021 és 2026 között. Míg a fővárosban a használt lakások ára mérsékeltebben nőtt, az építkezések pedig jócskán elmaradnak a békeidők szintjétől, addig a környező települések drágulása és építőipari lendülete látványos felzárkózást mutat. A vásárlói preferenciák is átalakultak, ma érthető módon a biztonság és az energiafüggetlenség a legfőbb döntési szempont, a jövő legnagyobb kihívása pedig a megfizethető, védett otthonok hiánya lehet - olvasható az EECFA  (Eastern European Construction Forecasting Association) közleményében, amely nyolc kelet-európai ország építési piacát kutatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×