Kormánytagtól eddig ez volt a legnyíltabb beismerése annak, hogy a tárgyalások kudarcának esetén csődbe megy az ország. Korábban az athéni vezetés azt hangoztatta: fennáll a veszélye annak, hogy megállapodás hiányában kifut a pénzéből, de azt is kitartóan ismételgette, hogy teljesíteni kívánja fizetési kötelezettségeit.

Június 5. és 19. között négy részletben összesen 1,6 milliárd eurót kell átutalnia Görögországnak a valutaalap számláira. "Ezt a pénzt nem fizetjük be, mivel nem áll a rendelkezésünkre. Ez ismert tény" - mondta Vucisz, hozzátéve, hogy a kormány nem akar ilyen forgatókönyvet, stratégiája nem erre irányul. Hangsúlyozta: folytatják a tárgyalásokat arra az óvatos optimizmusra alapozva, hogy a közeljövőben megállapodásra jutnak a hitelezőkkel.

A belügyminiszter megismételte, hogy a kormány elszántan küzd a nemzetközi hitelezők "fojtogatós stratégiája" ellen. Úgy fogalmazott, hogy le kell számolni a szélsőséges megszorítások és munkanélküliség politikájával, ésszerű megállapodást kell kötni.

A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet. A tárgyalások lassan haladnak, amiért a felek kölcsönösen egymást hibáztatják.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szombaton a kormányzó Sziriza párt központi bizottságának ülésén kijelentette, hogy a hitelprogramról folyó tárgyalások célegyenesbe jutottak. Ugyanakkor leszögezte, hogy kormánya nem fog "megalázó feltételeket" elfogadni.

Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter a BBC-nek vasárnap adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Görögország hatalmas lépéseket tett a megállapodás érdekében, és most a hitelezőkön a sor. "Az út háromnegyedét megtettük, nekik egynegyedet kell tenniük, hogy találkozzunk" - mondta.

A görög pénzügyminiszter szerint katasztrofális hatása lenne annak, ha Görögország elhagyná az euróövezetet, mert az "a közös valutaprojekt végének kezdetét" jelentené.

A görögök többsége (54 százalék) támogatja a kormány tárgyalási stratégiáját, de azt szeretné, hogy az euróövezeti tagság fenntartását lehetővé tévő megállapodással záruljanak az egyeztetések. Az Avgi kormánypárti napilap megbízásából készült felmérés vasárnap nyilvánosságra hozott eredményei szerint a görögök 71 százaléka az euróövezetben akar maradni, és 68 százalékuk szerint a drachma újbóli bevezetése csak súlyosbítaná az ország helyzetét.