A programban szereplő államok közül az Európa-barát Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában.

Az elfogadott dokumentum több ponton is említést tesz arról, hogy mind a hat keleti partner maga dönthet arról, milyen szintű együttműködést tart kívánatosnak az unióval, s milyen integrációs ambíciói vannak. A nyilatkozat szerint az a cél, hogy a különféle országokkal az EU különböző, differenciált együttműködést alakítson ki.

A zárónyilatkozat két pontja is említi az ukrajnai konfliktust. Az EU a nyilatkozatban kijelenti, hogy továbbra is minden partnere területi egységét, függetlenségét és szuverenitását támogatja. A csúcs minden résztvevője "erőteljes támogatásáról" biztosított minden erőfeszítést, amely a politikai rendezést és a válság enyhítését szolgálja. Egyúttal hangsúlyozták, hogy minden félnek végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, és nem emelik ki külön ebben Oroszország felelősségét, sőt nem is említik Oroszországot. A nyilatkozat emellett a térség minden konfliktusának mielőbbi békés megoldását szorgalmazza.

A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország és Fehéroroszország elégedett volt. Utóbbi két ország korábban amellett foglalt állást, hogy nem kellene bírálni Moszkva beavatkozását Ukrajna és Grúzia területén.

Francois Hollande francia elnök a csúcstalálkozón azt mondta, nyomást kell gyakorolni Oroszországra és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokra, hogy betartsák a februárban életbe lépett tűzszünetet. "Világos, hogy a fegyvernyugvást nem tartják teljesen tiszteletben" - jegyezte meg Hollande. Hozzátette, hogy a helyzet továbbra is rendkívül aggasztó néhány ukrán városban.

A Kreml továbbra is vehemensen tagadja, hogy katonákkal és hadi eszközökkel támogatná a szeparatistáknak az ukrán erőkkel szembeni harcát.

A zárónyilatkozatról szóló rigai sajtótájékoztatót egy órával elhalasztották azért, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még telefonon egyeztethessen Ilham Aliyev azeri elnökkel a dokumentumról. Uniós tisztségviselők információi szerint Tusk így akarta eloszlatni Aliyev aggodalmait az örmény-azeri szembenállás középpontjában álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahra vonatkozó mondatok kapcsán.

A sajtókonferencián végül az Európai Tanács vezetője azt mondta, nem a nézeteltérésekről egyeztettek az azeri elnökkel, hanem arról, hogy Brüsszel "megkülönböztetett" módon kezeli a keleti partnerségi programban résztvevő hat országot, amelyeket merőben különböző érdekek vezetnek az európai közösséggel való együttműködésben.

A dokumentum a legutóbbi, vilniusi csúcs óta eltelt idő "jelentős eredményének" nevezi, hogy Ukrajna, Grúzia és Moldova társulási és szabadkereskedelmi megállapodást írt alá az EU-val, amelyek végrehajtását a következő évek kiemelt prioritásának tekintik.

"Ez a kulcs a fenntartható demokrácia és a partnerországok mélyreható gazdasági és társadalmi reformjainak eléréséhez, amit polgáraik is áhítnak" - hangsúlyozza a dokumentum, amely arra is utal, hogy egy év halasztást követően jövő január 1-jén Ukrajnával is hatályba lépnek az egyezmény szabadkereskedelmi fejezetei.

"Az Európai Unió hosszú távú partner. A keleti partnerség és a rigai csúcs nem a drámai döntésekről és mérföldes előrelépésekről szól. Kapcsolatunk a szabad akaraton, a tiszteleten és az egyenlőségen nyugszik. Partnerségünk lépésről lépésre halad előre, ahogy az Európai Unió is épült" - magyarázta a sajtótájékoztatón Tusk.

A korábbi lengyel miniszterelnök egy újságíró kérdésére azt is kifejtette, hogy az EU "tartja az irányt", ugyanakkor soha senki nem ígérte azt, hogy a keleti partnerség automatikusan egyenes utat jelent az uniós tagsághoz.