A mostani találkozó a negyedik keleti partnerségi csúcs, legutóbb 2013 novemberében Vilniusban volt ilyen találkozót, ahol az eredeti tervek szerint az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics aláírta volna a társulási egyezményt. Ez azonban elmaradt, ami miatt tömegdemonstrációk kezdődtek Kijevben, majd több településen, végül az elnököt leváltották, Oroszországba menekült. Ehhez az eseményhez kötődik szorosan a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása, majd a kelet-ukrajnai területeken kialakult fegyveres konfliktus. Gyévai Zoltánt, a Bruxinfo főszerkesztőjét hallják.

"Ehhez képest most Rigában egy sokkal nyugodtabb hangvételű, kisimultabb összejövetel várható, amely bizonyos szempontból szembe fog nézni a realitásokkal. Azzal például, hogy a partnerséget képező hat ország, amelyek a Független Államok Közösségének a tagjai, nem egyformán érdekeltek az Európai Unióval a kapcsolatok erősítésében. Van három ország - Ukrajna, Grúzia és Moldova -, amelyik az EU tagjává szeretne válni, a három másik - Fehéroroszország, Örményország és Azerbajdzsán - pedig más utat választ."

A találkozó egyik fontos feladata Gyévai Zoltán szerint, hogy a megromlott viszony ellenére is segítsen eloszlatni Moszkva félelmeit, miszerint a keleti partnerség Oroszország ellen irányulna.

"Lesznek fontos bejelentések, például egy újabb 1,8 milliárd eurós pénzügyi támogatás Ukrajna költségvetéséhez és egy kis- és középvállalkozásoknak szánt több száz milliós csomagról is szó van."

A hat érintett állam hozzáállása olykor merőben eltér egymástól, ebben a helyzetben kellene az uniónak "testreszabott" programot kínálnia a keleti partnernek, de - az elemzők szerint - ezek az országprogramok még nem is körvonalazódtak. Az unió pusztán odáig jutott el, hogy felismerte a keleti partnerségi politika újragondolásának szükségességét.