A Szíriából, Afganisztánból, Marokkóból vagy Jemenből érkező menekültek a belgrádi pályaudvar melletti parkban pihennek meg a többhetes utazás, illetve gyaloglás után, hogy aztán újult erővel folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. A parkban alszanak, esznek, beszélgetnek, tervezgetnek, játszanak, vagy egyszerűen csak várakoznak. Várják a következő Szabadkára induló buszt, esetleg egy "vezetőt", aki vagy elviszi őket a szerb-magyar határig, vagy elmagyarázza, hogyan tudnak a legegyszerűbb módon eljutni odáig, illetve átjutni a zöldhatáron.

Amikor nincs hely már a magyar határ közeli városokba induló buszokon, akkor taxival indulnak útnak. Belgrádból az út 100 euróba (körülbelül 30 ezer forint) kerül Szabadkáig vagy Magyarkanizsáig - mesélte egy taxisofőr, hozzátéve, hogy a problémát sokszor nem is ez az összeg jelenti, hanem azok a rendőrök, akik rendszerint az autópálya fizetőkapuinál várakoznak a menekülteket szállító járművekre, és fejenként további 100-500 eurót (körülbelül 30-150 ezer forint) is elkérnek. Aki nem fizet, azt nem engedik tovább, visszairányítják Belgrádba.

A pályaudvar melletti, találkozóhellyé minősített parkban a menekültek kisebb csoportokba rendeződve vártak az indulásra csütörtökön is, az MTI tudósítójának ottjártakor. Szinte csak férfiak ültek a pokrócokon, de egy-két nőt és gyereket is lehetett látni.

A megszólítottak többsége egyáltalán nem, vagy rosszul beszélt angolul, de akadt olyan is, aki tökéletes angolsággal mesélte el életét. Egy szíriai fiatalember elmondta, hogy Németországba igyekszik rokonaihoz, Belgrádban csak egy éjszakát töltött, már indul is tovább. Azt mondta, reméli, éjjel át tud már menni a határon, és nem fogják el. Szerinte a szerb-magyar határon való átkelés lesz az utolsó nagy próbatétel, ha átjutott, már biztosan tovább tud menni Németországba. Õ egyedül indult útnak, és csak Macedóniában csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amelyikkel át akar kelni a határon. Mint mondta: ők ismernek valakit, aki biztosan átviszi őket.

A fiatalember a továbbiakban önkéntes tolmácsként segített más történetek megismerésében is. Kiderült, többen is vannak, akik egyedül keltek útra, később mégis csatlakoztak egy szintén erre tartó csoporthoz. "Biztonságosabb, ha többen vagyunk" - mondta egy középkorú szíriai férfi, aki szerint kevésbé valószínű, hogy egy 4-5 fős csoportot megtámadnak vagy kifosztanak. Nem attól fél - magyarázta -, hogy megverik, hanem hogy elveszik a pénzét, és akkor nem tud továbbmenni. Õ és társai vonattal érkeztek Belgrádba, és egy hostelben szálltak meg két nappal ezelőtt, de csütörtök reggel elküldte őket a tulajdonos. "Ha nem tudunk ma elindulni, akkor itt kell aludnunk a fűben, és esni fog az eső" - nézett aggódva a felhősödő égre.

Egy másik csoport hat tagja mind szíriainak vallotta magát, később azonban kiderült, ez inkább taktika, szerintük ugyanis elnézőbbek az emberek, ha szíriainak vallják magukat, mert az ott dúló harcokról mindenki hallott. Emellett Németországban is könnyebben kapnak így menedékjogot - magyarázták.

"El kellett jönnöm, mert nem volt 8 ezer dollárom arra, hogy megvásároljam a nyugalmamat" - mesélte egyikük. Kérdő tekintetemre a tolmácsként segítő férfi elmondta, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ennyi pénzt kér azoktól a felnőtt férfiaktól, akik nem akarnak hozzájuk csatlakozni, ekkora összeggel azonban szinte senki nem rendelkezik.

A tolmács segítségével kiderült az is, hogy a legtöbb menekültet már Dél-Szerbiában elfogta a rendőrség, és három napot kaptak arra, hogy elhagyják az országot. Õk pedig nem vissza, délre, hanem északra indultak.

A szabadkai Pannon RTV hétfőn számolt be arról, hogy a magyar határtól körülbelül 15 kilométerre fekvő Magyarkanizsára egyre több menekült érkezik. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy Magyarkanizsán befogadó központot hoznak létre a menekültek számára, ezt azonban a helyiek mindeddig elutasították.

A becslések szerint naponta 40-70 menekült érkezik a Tisza menti kisvárosba. Magyarkanizsa új útvonalnak számít, a Királyhalom, Palics és Szabadka menti határszakaszon ugyanis február közepe óta megerősített határőrszolgálat működik, ezért a menekültek új útirányt választottak.

Az Európai Unióban 2014-ben összesen 625 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be, ebből 185 ezer ember esetében adták meg a menekültstátust a tagállamok.