Az ukrán válságról beszélve hangsúlyozta: Varsó érdeke az, hogy Ukrajna "Európa-barát, demokratikus, szuverén" állam legyen. Kiemelte: nem zárja ki, hogy a kelet-ukrajnai katonai műveletek fokozódása esetén Lengyelországnak döntenie kell az ukrán állam és a hadsereg erőteljesebb támogatásáról.

A külügyminiszter utalt arra, hogy a lengyel politikusokat nyugtalanítja Oroszország Ukrajna-politikája. A lengyel-orosz kapcsolatokról szólva kifogásolta egyebek mellett azt, hogy Moszkva továbbra sem adta át a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában lezuhant lengyel elnöki különgép roncsait Varsónak.

Schetyna beszédében - amelyben a lengyel külpolitika feladatait fogalmazta meg az év hátralévő hónapjaira - általában véve a biztonságpolitikai kérdéseket nevezte a legfőbb kihívásnak Lengyelország és Európa szempontjából. A legfőbb feladatként a NATO kelet-közép-európai tagállamai védelmének erősítését jelölte meg.

Elmondta, Lengyelország 2022-ig 130 milliárd zlotyt (9,8 ezer milliárd forintot) szán védelmi kiadásokra. Ez az összeg magasabb az eddig ismertetettnél: a védelmi tárca korábban közzétett adatai még arról szóltak, hogy 90 milliárd zlotyt költenek a hadsereg 2013 és 2022 közötti modernizációs programjára.

A közép-európai kapcsolatokra kitérve Schetyna közölte: ez a térség a fő viszonyítási pont Lengyelország számára, a visegrádi országcsoport Európán túl is jelentős márka. Schetyna ugyanakkor azt is elismerte, hogy egyes nemzetközi problémákhoz "eltérően" viszonyulnak a visegrádi négyek.

"Ebben a témában intenzív párbeszédet folytatunk partnereinkkel" - mondta, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően a visegrádi országok "egymással szolidaritást vállalva" hoznak kulcsfontosságú döntéseket az Európai Unión belül. Kiemelte az együttműködés pozitív alakulását többek között a térség infrastrukturális fejlesztéseiben és energiabiztonság területén.

A lengyel külügyminiszter - a lengyel érdekeltséget hangsúlyozva az Egyesült Államokkal való együttműködésben - támogatásáról biztosította a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) kezdeményezést. A politikus gazdasági érdekekre hivatkozva kiemelt figyelmet szentelt az ázsiai és az afrikai országokkal való kapcsolatoknak is, mindenekelőtt Kína, India, Dél-Korea és Japán fontosságára mutatott rá.