A balti államok, vagyis Észtország, Litvánia, és Lettország - amelyek hosszú ideig orosz irányítás alatt álltak, de ma már NATO-tagországok - aggódva figyelik az orosz szándékokat, amióta Ukrajna keleti részében fegyveres konfliktus tört ki az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők között, mert náluk is jelentős létszámú oroszajkú közösség él.

Zeman az AP hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, nem hiszi, hogy Oroszország bármelyik NATO-tagország ellen katonai lépéseket tenne, hiszen Vlagyimir Putyin orosz államfő is ismeri ennek lehetséges következményeit. Egy ilyen esetben a NATO katonai választ adna, a nemzetközi közösség nem érné be politika és gazdasági szankciókkal - hangoztatta a cseh elnök.

Megerősítette ugyanakkor azt is, hogy nem ért egyet az Oroszországot sújtó nemzetközi büntetőintézkedésekkel, mert azok szerinte nem a kívánt hatást váltják ki, hanem annak ellenkezőjét.

Úgy vélte továbbá, hogy Oroszország, amely tavaly elcsatolta Ukrajnától a Krímet, Kelet-Ukrajnát már nem szándékozik saját területévé tenni. Ennek szerinte egyszerűen gazdasági okai vannak, mindenekelőtt az, hogy a belviszály már most súlyos rombolásokat okozott a térségben, és a "több tízmillió éhes száj etetése" meghaladná Moszkva gazdasági kapacitásait.