Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.8
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Obama az Iránban fogva tartott amerikaiak elengedését sürgette

Barack Obama amerikai elnök pénteken sürgette, hogy Teherán a perzsa újév (noruz) alkalmából bocsássa szabadon az Iránban fogva tartott amerikai állampolgárokat.

Obama közleményében a vallási meggyőződése miatt fogva tartott Saeed Abedini, a "kémkedéssel hamisan vádolt" Amir Hekmati és Jason Rezaian, a The Washington Post újságírójának ügyére tért ki, mindhármuk ügyében említést téve családi indokokról is. Megemlítette továbbá Pobert Levinsont is, aki nyolc évvel ezelőtt tűnt el az Iránhoz tartozó Kis szigeten.

A Fehér Ház szerint a fogvatartottak ügyét az amerikai tárgyalók szóba hozták az iráni nukleáris program korlátozásáról folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan, ám nem tervezik, hogy a két kérdést összekapcsolják.

Obama elnök a noruz alkalmából a teheráni vezetőkhöz és az ország népéhez intézett csütörtöki beszédében hangoztatta, hogy az iráni atomprogramról folyó tárgyalásokon kibontakozó megállapodás kivételes lehetőséget jelent az Egyesült Államok és Irán közti kapcsolatok javítására.

John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken közleményben fejezte ki részvétét Haszan Róháni iráni elnöknek az államfő édesanyjának halála miatt.

Irán és a nemzetközi közösséget képviselő hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) több mint egy éve folytatnak megbeszéléseket egy olyan átfogó megállapodásról, amely véget vetne az iráni atomprogramot övező kételyeknek. A Nyugat ugyanis azt gyanítja, hogy Irán atomfegyver kifejlesztésén dolgozik, amit a teheráni vezetés következetesen tagad.

A felek most a március 31-re kitolt határidőig szeretnének megállapodásra jutni egy keretszerződésről, június 30-ra pedig végleges, hosszú távra szóló egyezséget kötnének. A Nyugat enyhítene az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×