Az egyesítés ára eddig több mint 125 milliárd rubelre rúg (mintegy 585 milliárd forint), egy év alatt ennyit költöttek az orosz kormány tartalékalapjából a Krím félszigetre - írta az RBK orosz hírügynökség. A hatalomtól független sajtócég kommentátora szerint még csak nem is a legpazarlóbb költekezésről van szó: az észak-kaukázusi Csecsenföld és Ingusföld támogatása valamivel többe kerül Moszkvának.

Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn kijelentette, hogy az orosz gazdasági nehézségek és a költségvetési megszorítások ellenére az idén sem csökkentik a Krím és az ott lévő különleges státuszú Szevasztopol város támogatását.

A félszigetnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról 2014. március 16-án rendezett krími népszavazástól kezdve, a moszkvai Kreml pompázatos György termében két nap múlva aláírt csatlakozási megállapodáson keresztül, a dokumentum orosz parlament általi március 21-i jóváhagyásáig eltelt napokban, az ünnepi eufóriában igen optimista nyilatkozatok hangzottak el az orosz és a helyi hatalmi elit képviselőitől a Krím jövőjéről.

Az eltelt egy év a Kreml bírálói szerint azonban megmutatta, hogy az ígéretek, a hatalom igyekezete ellenére más jövőkép rajzolódik ki a Krímben. A Délkelet-Ukrajna feletti ellenőrzésért folyó fegyveres konfliktus a Krím gazdasági felvirágoztatását nem kis mértékben hátráltatja.

Dmitrij Kiszeljov, a Kreml fő propagandagépezetévé vált orosz állami televízió és rádiótársaság alelnöke, és az Oroszország Ma állami médiavállalat elnöke múlt csütörtökön a szovjet időszakból ismerős kifejezéssel élve még mindig "fényes jövőt" jósolt Oroszország részeként a Krím félszigetnek. A Nyugat-ellenes kirohanásairól ismert televíziós Szimferopolban nyitotta meg az Oroszország Ma helyi médiaközpontját.

Szerhij Akszjonov, az Orosz Föderációhoz Krími Köztársaságként csatolt közigazgatási egység elnöke a múlt csütörtöki sajtórendezvényen osztotta a kincstári optimizmust: közölte, hogy a terület előtt hatalmas fejlesztési lehetőségek állnak. "A kilátások őrületesen jók, hiszen számos országnak, amelyek kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, sokkal jobbak a gazdasági-pénzügyi mutatóik" - mondta. Rögtön hozzátette, hogy mindent a nulláról kellett kezdeniük, s az új, orosz törvényi keretek közé kell illeszteniük, miután megtörtént az "újraegyesítés". A gazdaság szinte valamennyi területét újjá kell építeni, a kommunális szolgáltatásoktól kezdve a turizmusig.

A Krím elnöke a BBC-nek adott, a népszavazás évfordulójára megjelent interjúban leszögezte, hogy a Krím sohasem lesz többé Ukrajna része, és a terület "visszatért történelmi hazájába". Emlékeztetett az egy évvel ezelőtt tartott népszavazás eredményére, amely szerint a szavazók 96,77 százaléka voksolt arra, hogy a félsziget Oroszország része legyen. Az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának helyet adó Szevasztopolban 95,6 százalékos volt az igenek aránya.

A RIA Novosztyi cikke szerint a krímiek és Szevasztopol lakói nem bánták meg tavalyi döntésüket és optimistán tekintenek a jövőbe. Ezt közvélemény-kutatási adatok is igazolják - írta az orosz állami hírügynökség. A népszavazás évfordulóján megjelent írás szerint a Krímben mindenki tisztában volt azzal, hogy nem lehet egyik napról a másikra átállni az ukrán közigazgatási, gazdasági és szociális rendszerről az oroszra, de "a félsziget lakossága az átmeneti időszak nehézségeivel találkozva maga gyorsította fel az orosz jogrendszer keretei közé jutást", vagyis az emberek sorban álltak azért, hogy késlekedés nélkül orosz papírokhoz jussanak.

Az orosz kormány közlése szerint eddig mintegy kétmillió orosz személyi igazolványt, úgynevezett "belső útlevelet" igényeltek a krími lakosok.

A Kommerszant című napilap helyszíni beszámolója szerint a krímiek két nappal az Oroszországhoz csatlakozásról szóló megállapodás moszkvai aláírása után már sorban álltak, hogy oroszra lecseréljék ukrán személyi igazolványukat. Ez volt a legfontosabb, hiszen a munkavállalástól kezdve a bankszámlanyitásig és az anyaországba jutáshoz is szükségük van rá. A hatalmas érdeklődés visszaélésekhez és az új papírok kiadásában késedelemhez vezetett.

Egy krími felsőfokú tanintézmény tanára, Alla Averina elmondta, hogy az orosz miniszterelnök ígérete ellenére tavaly júniusra nemhogy a teljes krími lakosság, de még a fele sem, csak a 30 százalékuk kapott orosz igazolványt. "Amikor Dmitrij Medvegyevre hivatkoztam, még vissza is szóltak, hogy forduljak hozzá" - mondta. A Kommerszant szerint több tízezer ember vár még az orosz papírokra. A hatóságok sem gondolták, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés. A krími tatárok 70-90 százaléka bojkottálta a tavaly márciusi népszavazást, aztán a március 29-én tartott Kurultájuk (népi gyűlésük) után egy emberként igyekeztek orosz személyit szerezni.

A félsziget lakosainak minden dokumentumukat le kellett cserélniük, miután állampolgárságot váltottak. Ezt azonban nem mindenki tette meg közülük. Szerhij Akszjonov, krími elnök közlése szerint háromezer ember utasította el csupán az orosz igazolványt, miután a félszigetet Oroszországhoz csatolták. Közülük 500-an krími tatár nemzetiségűek, e népcsoport lélekszáma a Krím elcsatolásakor mintegy 270 ezer volt.

Akszjonov arról is beszámolt múlt pénteken, hogy "a hatóságok megoldják a krími tatárok szociális problémáit", beleértve ebbe, hogy a nemzetiség képviselői által önkényesen elfoglalt területek kérdését is rendezni akarják. A Krímből a sztálini időkben, a II. világháború után kitelepített tatárok visszatért utódai önkényes földfoglalással akarták visszaszerezni a szerintük őseik jussán nekik járó területeket.

"Megmagyaráztuk az embereknek, hogy ha hajlandóak együttműködni a hatóságokkal, és ők rombolják le (az elfoglalt területeken felhúzott építményeket), akkor jogot nyernek arra, hogy egyszerűsített eljárásban földterületet kapjanak" - idézte a krími elnököt a dél-orosz kubáni terület hírtévéjének honlapja. Azt mondta, hogy nem büntetik meg az önkényes földfoglalókat, mert belátták, hogy a körülmények késztették őket a tettükre, ugyanis nem jutottak törvényes úton földhöz.

Az orosz kormánynak a népszavazás évfordulójára kiadott jelentésében az szerepel, hogy mostanára adottak a jogi feltételek a Krími Szövetségi Körzet valamennyi gazdasági szektora és társadalmi területe számára az orosz jogrendszerre való átállásra. Ennek érdekében 8 szövetségi szintű, alkotmányt érintő törvényt, valamint 32 szövetségi törvényt fogadott el az orosz parlament, valamint több mint 600 törvényi végrehajtási utasítás született.

A közlés szerint megoldották a krímiek nyugdíjellátását és a szociális támogatások kifizetését. A polgári nyugdíjak a korábbi mérték duplájára nőttek, a katonaiak a háromszorosára. A Krímben az átlagfizetés majdnem másfélszeresére nőtt, Szevasztopolban 1,9- szeresére.

Dmitrij Oreskin politikai elemző, a moszkvai központú Mercator kutatócsoport vezetője az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett Szerhij Akszjonov krími vezető egyik nyilatkozatára, miszerint az Oroszországgal egyesült régió hazai összterméke (GDP) tavaly több mint 11 százalékkal esett vissza. Lehet, hogy Akszjonov ezzel csak a Kremlre akart ráijeszteni, hogy nagyobb pénzügyi támogatást csikarhasson ki belőle - mondta Oreskin. - De azt is tudni kell, hogy a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a háborúban álló Ukrajnában, amelytől elszakították két területét is, a GDP csak 7-8 százalékkal csökkent.

Az ellenzékhez közel álló politológus szerint, aki az államfő mellett működő emberi jogi tanácsnak is tagja, a Krím alapvető problémáit nem lehet megoldani. Egész ipara beszállított nyersanyagot dolgozott fel, termékeit is másutt - főként Oroszországban - értékesítette, és azokat vasúton szállították a piacokra. Jelenleg nem működik a vasúti szállítás, elvágták a Krímet Ukrajnától, így nem csak a szankciók miatt szűnt meg a krími termelés és export. A krími tengeri kikötők nem eléggé fejlettek, teherforgalmuk alig egytizedét teszi ki a Novorosszijszkban lévő orosz fekete-tengeri kikötőének. Sohasem voltak gazdasági szempontból fontosak Ukrajnának - hívta fel a figyelmet az elemző. Szerinte évekre és hatalmas befektetésekre lenne szükség ahhoz, hogy a krími tengeri szállítmányozás megfelelő szintre jusson.

A Krím és az orosz szárazföld összeköttetéséhez meg kellene építeni a Kercsi-szorost átívelő hidat - sorolta tovább a teendőket Oreskin. Ehhez legalább 4-5 évre és hatalmas pénzekre volna szükség, de Putyin (az orosz vezetés) nem rendelkezik ezekkel a pénzekkel. Ha Moszkva évente 2 milliárd dollárt költ Csecsenföld eltartására, ahol kevesebb mint egymillió ember él, akkor a 2,3 milliós lakosú Krím mennyibe fog kerülni? - tette fel a kérdést a szakértő. A krími turizmus, amely a félszigeten élők bevételeit adta, körülbelül egyharmadot veszít a forgalmából, miután nehezebb oda eljutni, mint Egyiptomba, és az üdülési feltételek is rosszabbak, sok a katona - vetette fel.

"A Krím tehát az a forró krumpli, amelyet nehéz kézben tartani, eldobni viszont nem szabad" - élt a hasonlattal Dmitrij Oreskin. Úgy vélte, hogy a Donyec-medencét még rá lehet terhelni Porosenkóra, bár annak az orosz hazafias tábor nem örülne, de a Krímet nem, azt el kell tartani. Mellette ott van még Dél-Oszétia, bár az nem nagy teher a 35 ezres lakosságával, aztán ott van Abházia, ami ugyancsak nem kerül sokba Moszkvának, de ott van a Dnyeszteren túli terület is, amely lassan leválik Oroszországról. "Két fekete lyuk maradt: a Krím és a Donyec-medence" - mondta.

Ezért aztán nem siet a Nyugat, hanem megvárja, hogy Putyin jóllakjon durva geopolitikai hibáinak gyümölcseivel, s lehetőséget ad az orosz választóknak, hogy eldöntsék, mit kaptak a Krímmel. "Ezzel a zsákbamacskával nagyon drágán és nagyon hosszú időre bevásároltak" - vélte Oreskin. Hozzátette: a Nyugatnak nincs szüksége háborúra, mert a Krím békében is elsüllyeszti a már amúgyis süllyedő orosz gazdaságot.