Tomás Pecina, a szövetség megalakításának egyik kezdeményezője kedden honlapján közölte, hogy erre a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság kötelezte a belügyi tárcát.

A cseh belügyminisztérium 2009-től 2013-ig három alkalommal utasította el a szövetség hivatalos bejegyzését, egyrészt a szervezet vitatható nevére, másrészt várható tevékenységére hivatkozva.

A tárca arra az álláspontra helyezkedett, hogy tevékenysége sértené a cseh alkotmányt és a törvényeket. A legfőbb indok pedig az volt, hogy programjában a szövetség állítólag követeli a Benes-dekrétumok érvénytelenítését, valamint a kitelepített szudétanémetek vagyonának visszaadását. A minisztérium azt is megemlítette: 1995-ben a cseh alkotmánybíróság már foglalkozott a Benes-dekrétumokkal, s arra a következtetésre jutott, hogy azok a maguk idejében törvényesek és indokoltak voltak.

A szövetség képviselői azt állítják, legfőbb céljuk, hogy a cseh-német megbékélésen dolgozzanak és feloldják a múlt traumáit. Azt is közölték, hogy szervezetük közvetlenül nem kapcsolódik a Németországban és Ausztriában működő szudétanémet honfitársi szövetséghez (Sudetendeutsche Landsmannschaft).

A cseh legfelsőbb közigazgatási bíróság azonban idén március elején megsemmisítette a belügyminisztérium elutasító álláspontját. A taláros testület szerint nincs törvényes ok arra, miért ne lehetne bejegyezni a szövetséget. "A gondolatokat és nézeteket elnyomó rendszer, amely az autoriter állami mechanizmusokra jellemző, egy jogállamban használhatatlan és elfogadhatatlan" - olvasható a bírósági döntés indoklásában.

A szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat a II. világháború után a korabeli csehszlovák hatóságok háborús bűnösnek nyilvánították. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, és mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá, így a szlovákiai magyarság felszámolását más eszközökkel próbálta megvalósítani az akkori csehszlovák állam, élén Edvard Benes elnökkel.

A csehszlovák vezetés második világháború utáni intézkedéseit a németek, az osztrákok és a magyarok is gyakran bírálják.