Infostart.hu
eur:
367.18
usd:
334.57
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Nigéria hat hét alatt végleg le akar számolni a Boko Harammal

A nigériai vezetés hat héten belül le akar számolni a szélsőséges iszlám terrorszervezettel, a Boko Harammal. A fegyveresek hetente többször rendeznek vérengzéseket, sokszor diákokat, nőket, gyerekeket gyilkolnak meg. Egyes becslések szerint az elmúlt öt évben több tízezer embert öltek meg a Boko Haram fanatikus követői.

"Isten a legnagyobb" kiáltozzák géppisztolyos fegyveresek, majd lövöldözve benyomulnak egy bentlakásos iskola hálótermébe, halomra lőve mindenkit. A zenés videó végén a Boko Haram fegyverese sok tucat holttest között állva azt mondta, azért kellett meghalniuk, mert hitetlenek voltak. A felvételen látható az is, ahogy a fegyveresek nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a földön fekvő holttestek között el tudjanak jutni a még élő, rángatózó áldozataikhoz, hogy kivégezhessék őket is. A saría, vagyis az iszlám jog radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő terrorszervezet egyes becslések szerint csak tavaly nagyjából tízezer embert ölt meg - köztük rengeteg nőt és gyereket - elsősorban Nigéria területén, de a szomszédos államokban is hajtottak végre akciókat.

Abubakar Shekau - a videóüzenetek szerint a szervezet vezetője - ezen a 2014 nyári felvételen kikiáltja az Iszlám Kalifátust, és azt mondja, ettől kezdve Nigériához és annak törvényeihez semmi közük, mostantól csak az iszlám jog érvényes. A szervezet neve annyit tesz, "tilos a könyv", vagyis a nyugati tan tilos, tagjai az iszlám elleni bűntettnek tartják az oktatást, ezért támadnak és gyilkolnak rendszeresen iskolákban. A Le Figaro tavaly nyáron megjelent cikke szerint a szervezet legújabb véres akcióinak kezdete, 2010 óta nagyjából 200 diáklányt ölt meg és körülbelül 1000 iskolát rombolt le Nigériában. Áprilisban 280 diáklányt raboltak el, majd ősszel videóüzenetben jelezték, hogy áldozataik áttértek az iszlám vallásra, és férjhez adták őket. A nigériai vezetés hónapokig egyezkedett a diáklányok szabadon bocsájtásáért, majd visszafoglalta azt a települést, ahonnan elrabolták őket. Most újabb, végső offenzívát ígér Goodluck Jonathan nigériai elnök, aki az iszlamista terrorcsoport elleni folyamatos összecsapások miatt a korábban február 14-re meghirdetett a parlamenti és elnökválasztást március végére halasztotta. A hétvégén Nigéria négy szomszédos állammal, Kamerunnal, Nigerrel, Csáddal és Beninnel megállapodott egy majdnem 9000 fős egység létrehozásában.

"A megbeszélések eredménye azt mutatja sürgető szükség van fegyveres erők telepítésére a térségbe. Erre azért van szükség, hogy csapást tudjunk mérni a Boko Haramra. Ezt segíti a mostani megállapodás, újabb egységek érkeznek a helyszínre a már ott lévők megerősítése érdekében" - mondta az ülés után az Afrikai Unió képviselője. Nigéria most hat hét alatt végleg le akar számolni a Boko Haram harcosaival, a 2002-ben létrehozott szervezet ellen többször hajtottak már végre jelentős akciókat, ám teljesen felszámolni eddig nem sikerült.

Hanganyag: Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Beleremegett a vezérigazgató széke a Deutsche Bank hatalmas adatszivárgási botrányába

Beleremegett a vezérigazgató széke a Deutsche Bank hatalmas adatszivárgási botrányába

Súlyos adatszivárgási botrány rázta meg kedden a Deutsche Bankot, miután több mint 15 millió belső dokumentum került nyilvánosságra a pénzintézet vitatott ügyleteiről. Az iratokból kiderül, hogy a legnagyobb német bank egészen a 2022-es ukrajnai invázióig kereste az üzleti lehetőségeket az orosz oligarchákkal, a szexuális bűncselekményekért elítélt Jeffrey Epsteinnel pedig a korábban ismertnél jóval több gyanús tranzakciót bonyolított le. A kiszivárgott anyagok szerint a bank Donald Trump adóbevallásával is hibázott, amelyet véletlenül egy másik ügyfél könyvelőjének küldtek el. A hírek hatására a pénzintézet részvényei hat százalékot estek kedden, ami több mint egy éve a legnagyobb egynapos zuhanásnak számít. A Reuters arról ír, többen megkérdezőjelezték, folytathatja-e a munkáját a bank élén Christian Sewing jelenlegi vezérigazgató.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×