Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Venezuela az Egyesült Államok és Kuba közeledésének legnagyobb vesztese

A hagyományosan Kuba szövetségesének számító Venezuela az Egyesült Államok és a szigetország közötti kapcsolatok helyreállításának legnagyobb vesztese - vélte hétfőn kommentárjában a De Standaard című belga lap.

Az újságcikk szerint Nicolas Madurót, a venezuelai elnököt korábban arról sem tájékoztatta Havanna, hogy a korábban közös ellenségnek tartott Egyesült Államokkal tárgyalásokat folytat a több mint ötven éve tartó "hidegháború" befejezése érdekében. Mindezt elhallgatta annak ellenére, hogy Maduro augusztusban meglátogatta Fidel Castrót, Kuba korábbi vezetőjét, néhány nappal születésnapja után.

A De Standaard szerint Venezuela gazdasági helyzete az utóbbi években rosszabbodott, és a Hugo Chávez korábbi elnök által végigvitt "bolívári forradalom" - vagyis a venezuelai baloldali rendszer megszilárdítása - súlyos terheket rótt a gazdaságra. Az olajár esése az államcsőd szélére taszította az országot. Kuba viszonyának a normalizálása a "régi ellenséggel", az Egyesült Államokkal a lap szerint "sokat elmond arról, milyen jövőt képzelhet el magának Venezuela: rosszat".

A belga újság úgy vélte, amennyiben a latin-amerikai ország gazdasága nem indul el a kilábalás útján, magával ránthatja a jelentős kereskedelmi partnernek számító Kubát is. A De Standaard szerint emiatt dönthetett Castro úgy, hogy inkább "egy másik lóra tesz".

Barack Obama amerikai elnök és Raúl Castro kubai államfő múlt szerdán jelentette be, hogy helyreállítják az 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat és enyhítenek a kétoldalú gazdasági és utazási korlátozásokon. Obama döntését, miszerint tárgyalásokat kezd a több mint ötven éve megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról Kubával, üdvözölték a Kubával szembeni eddigi szigorú politika ellenzői, de pártállástól függetlenül éles bírálatokat is kiváltott amerikai politikai körökben.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×