Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

A "gonosz amerikaiak" dominálnak az észak-koreai filmeken

Észak-Korea valószínűleg nem kedveli különösebben Hollywood humorát és az amerikai filmgyártást, főleg a Sony Pictures stúdió legutóbbi, The Interview című vígjátéka óta, amelyben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) két újságírót szervez be Kim Dzsong Un észak-koreai vezető meggyilkolására. A film mint műfaj mindazonáltal a kommunista ország megalapítása óta az észak-koreai propagandagépezet fontos eleme, különösképpen a gonosz amerikaiakat negatív hősökként feltüntető, a koreai népet dicsőítő háborús darabok.

Az Egyesült Államok szerint Észak-Korea áll a Sony Pictures elleni november végi hackertámadás mögött, amelynek elkövetői nyilvánosságra hozták a filmstúdió számítógépes rendszeréből kinyert adatokat, és azzal fenyegetőztek, hogy erőszakos támadást hajtanak végre mozik ellen, ha a stúdió bemutatja az ominózus vígjátékot. A Sony végül meghátrált, és lemondta a The Interview (Az interjú) karácsonyra tervezett premierjét. Barack Obama amerikai elnök múlt pénteken hibának nevezte a filmstúdió lépését.

Észak-Korea tagadja, hogy bármiféle szerepet játszott volna a hackertámadásban, ugyanakkor "jogos cselekedetnek" minősítette a történteket.

Sokakat meglepett, hogy a phenjani rezsim kész volt egy ilyen jelentős - és minden bizonnyal súlyos következményekkel járó - támadásra egy hollywoodi vígjáték miatt. Egyes értékelések szerint Észak-Korea azért is vehette véresen komolyan a filmet, mert a műfaj kulcsfontosságú propagandaeszköz az ország határain belül.

Miközben az amerikai filmipart óriási hollywoodi magánvállalatok irányítják, az elszigetelt kommunista országban a mozgóképek gyártása a kormány teljes mértékű kontrollja alatt áll. Észak-Korea az 1950-es években kezdte el kiépíteni filmiparát, és ezt teljes egészében ama propagandagépezet részének tekintette, amely a jelenlegi vezető nagyapját, a kommunista dinasztiát megalapító Kim Ir Szent dicsőítette. Észak-Korea akkori vezetője úgy vélte, hogy a mozifilmek "a tömegek okításának legfőbb eszközei".

Azóta az észak-koreai filmkészítők szélesítették a repertoárjukat, és számos tudományos-fantasztikus film, romantikus komédia és akciófilm került ki kezeik közül, legtöbbjüknek mégis csupán annyi a feladatuk, hogy ellenséges érzéseket keltsenek a nagyközönségben Dél-Korea és az Egyesült Államok iránt, és a gonosz külföldi imperialisták ellenében félelmet nem ismerő bástyaként fessék le a Kim-családot.

Az észak-koreai filmekben a kezdetektől fogva ellenségekként, gonosztevőkként és sötét alakokként jelenítették meg az amerikai karaktereket, akiket néha kisminkelt észak-koreaiak, időnként azonban "igazi", az 1960-as években a kommunista országba átszökött amerikai katonák alakítottak. A Névtelen hősök című húszrészes, 1979 és 1981 között felvett sorozatban négy ilyen amerikai állampolgár tűnt fel ördögi kapitalistaként vagy katonatisztként.

A kommunista ország filmgyártási technológiája a dél-koreai filmiparhoz képest rendkívül lassan fejlődött. Elszigeteltsége miatt az észak-koreai filmkészítők például ritkán dolgozhatnak együtt külföldi művészekkel. Kivételnek számított a Kim elvtárs repülni tanul című, 2012-ben nyugati országokkal koprodukcióban készített romantikus komédia, amelyben egy fiatal szénbányásznő cirkuszi artistának áll.

Észak-Koreában mindenesetre az 1980-as évek számítottak a filmkészítés virágkorának. Kim Dzsong Il, a jelenlegi vezető néhai apja a filmek lelkes rajongója volt, és nagylelkűen támogatta a rendezőket. Emiatt fanyalogva állapította meg, hogy milyen silány minőségű műveket vetítenek az észak-koreai mozikban. Az áldatlan állapot megszüntetésére elrendelte a híres dél-koreai rendező, Sin Szang Ok és felesége, az ismert színésznőnek számító Csve Un Hi elrablását. A párt 1978-ban hurcolták Észak-Koreába, és csak közel egy évtizeddel később, 1986-ban, egy bécsi üzleti út során sikerült megszökniük. Ezután mindketten politikai menedékjogot kaptak az Egyesült Államokban. Sin Szang Ok az egyetlen olyan filmrendező, aki a Koreai-félsziget mindkét oldalán dolgozott.

Az észak-koreai közönséget elkápráztatták a dél-koreai művész szórakoztató filmjei, egyebek mellett az 1984-ben bemutatott Love, love, my love című romantikus komédia, amelyben először csókolózott egy szerelmespár az észak-koreai filmvásznon, és az ugyanabban az évben elkészült Szökevény című akciófilm, melynek egyik jelenetében felrobbantanak egy száguldó vonatot.

A rendező japán műszaki szakemberek segítségével elkészítette az ikonikus Godzilla-sorozat észak-koreai másolatát is, a Pulgasari című sci-fit, amely éppoly csiszolatlan, mint elődjei. Az első jelenetekben a színész kitömött szörnyruhában kacsázik a háttér előtt, s a mű a későbbiekben az észak-koreai szocialista ideológia dicshimnuszába csap át. A két Korea közötti közeledés jegyében Szöulban is bemutatták a filmet, amely végül hatalmas bukás lett a modern, divathullámokat követő Dél-Koreában. Ezzel szemben jelentések szerint az országba illegálisan becsempészett modern dél-koreai filmek és tévésorozatok rendkívüli népszerűségnek örvendenek Észak-Koreában, és nagy értéket képviselnek a feketepiacon.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×