Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

A török kormányfő elítéli az Európai Unió "piszkos kampányát"

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök azzal vádolta vasárnap az Európai Uniót (EU), hogy "piszkos kampányt" kezdett országa ellen azzal, ahogyan bírálta Recep Tayyip Erdogan államfő ellenfeleinek a letartóztatását.

A kormányzó, iszlám-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai kongresszusán felszólalva Davutoglu elítélte az EU egyik közleményét, amely szerinte "piszkos kampányt" indított az ankarai kormány ellen, "rágalomkampányt" kezdett a kormány és Törökország ellen.

Magas rangú uniós illetékesek múlt vasárnap elítélték a török rendőrség elsősorban újságírók ellen végrehajtott razziáit, úgy ítélve meg, hogy az ilyen hatósági fellépés ellentétes az "európai értékekkel", amelyeket az unióba igyekvő Törökországnak tiszteletben kellene tartania. Kedden az EU még inkább keményített a hangján, a török kormány szemére vetve a sajtószabadság elleni támadásokat, és utalt arra, hogy a csatlakozási tárgyalások előrehaladása a demokratikus szabályok tiszteletben tartásától függ.

December 14-én a török rendőrség újabb akciót indított Erdogan vetélytársának, Fethullah Gülen befolyásos iszlamista hitszónoknak a hívei ellen, elsősorban a hozzá közel álló médiát véve célba. A rendőrök 24 embert tartóztattak le, s az országos műveletről Erdogan török elnök azt mondta, hogy az ő megbuktatására összeesküvő hálózatra csaptak le.

Pénteken a török hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Gülen ellen, s egy török bíróság elrendelte a Gülenhez közeli Samanyolu ellenzéki tévéállomás nemrég őrizetbe vett ügyvezetőjének és három másik munkatársának letartóztatását terrorszervezetben való részvétel vádjával. Ekrem Dumanlit, a Zaman című napilap főszerkesztőjét elengedték ugyan, de utazási tilalmat rendeltek el ellene.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×