Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

A Boko Haram újabb tömeges vérengzést követett el

A Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet újabb tömeges vérengzést követett el Nigéria északkeleti részében - derült ki helyi emberjogi szervezetek vasárnapi beszámolójából.

A Borno szövetségi állam fővárosától, Maiduguritól 130 kilométerre délkeletre fekvő - 265 ezres lakosságú - Gwoza térségében az iszlamisták a héten ötven idős embert meggyilkoltak. Helybeliek elmondták, hogy az öregeket két iskolába terelték, ahol a fegyveresek lelőtték őket. Szavaikat Muhammed Gava, a térségbeli civil szervezetek szóvivője is megerősítette. Elmondta, hogy a gwozai középiskolákban több mint ötven embert mészároltak le.

A Boko Haram vérengzéséről szombaton egy újabb videofelvétel került nyilvánosságra. Ezen egy bentlakásos iskola hálóterme látható, amelyben fegyveresek tüzet nyitottak a földön fekvő emberekre. A szélsőségesek vezetője közben arról beszélt, hogy ezek az emberek "hitetlenek". A felvételen a rengeteg holttest miatt a fegyvereseknek is gondot okoz, hogy elérjék a rángatódzó, de még élő embereket, hogy végezzenek velük.

A saría (iszlám jogrendszer) radikális értelmezésén alapuló iszlám állam létrehozásáért harcoló Boko Haram évek óta folytat fegyveres küzdelmet Nigéria északi részén. A "nigériai táliboknak" is nevezett terrorszervezet neve hausza nyelven azt jelenti, a nyugati tan tilos, tagjai szentségtörésnek tartják az oktatást. A nigériai keresztények és a "langyos" muszlimok ellen évek óta egyre kegyetlenebb támadásokat intéző Boko Haram - az Irakban és Szíriában területeket lerohanó Iszlám Állam (IÁ) mintájára - szintén saját "kalifátus" létrehozására törekszik. A szervezet Csádból toboroz embereket, hogy megőrizze az elfoglalt északkelet-nigériai települések feletti uralmát, de a szomszédos Kamerunba is rendszeresen behatolnak.

Egyes értékelések szerint fennáll a veszély annak, hogy regionálissá terebélyesedik a lázadás, amelyben az elmúlt öt évben emberei ezrei haltak meg - idén több mint kétezren - és 1,6 millió ember volt kénytelen elhagyni állandó lakhelyét.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×