A finn politikus álláspontját a miniszterek tanácsának soros elnökségét betöltő Olaszország tárcavezetője, Pier Carlo Padoan is osztotta, kijelentve: "nincs varázspálca", strukturális reformokra és magánberuházásokra van szükség, növekedésbarát költségvetési konszolidációt kell folytatni. Emlékeztetett, hogy Róma az idén 2,6 százalékos költségvetési hiánnyal tervez, a közpénzek elköltésének hatékonyságát pedig javítani kell. "A közpénz szűkös erőforrás" - szögezte le Padoan.
Az olasz pénzügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gazdasági tények figyelmen kívül hagyása azt gondolni, hogy a 3 százalékos hiányküszöb átlépésével növekedést lehet teremteni. Hangsúlyozta: be kell tartani a szabályokat, máskülönben az adósság növekedése miatti piaci reakciók azonnal kioltják az elért növekedéstöbbletet.

Katainen szintén hangsúlyozta meggyőződését, hogy az adósság növelésével nem lehet növekedést elérni, ehelyett a magánberuházásokat kell ösztönözni. Mint mondta, ezt a célt szolgálja az a 2000 potenciális projektet tartalmazó lista is, amelyet kedden tett közzé a brüsszeli testület összesen mintegy 1,3 billió euró értékben. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a lista nem azt jelenti, hogy ezeket a projekteket kivétel nélkül finanszírozni fogja az Európai Unió, hanem iránytűként szolgál a magánberuházók számára, hogy hol van szükség tőkebefektetésre.

Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke ismertette, hogy tárgyalt Krisztalina Gerogievával, a bizottság költségvetési kérdésekért felelős alelnökével, aki biztosította, hogy az EU-büdzsé forrásait inkább garanciavállalás és hitelkihelyezés formájában igyekszik majd felhasználni a brüsszeli testület, s kevésbé közvetlen támogatások formájában.

"Erre vártam 25 éve" - szögezte le Hoyer.

Padoan, a tanácskozás eredményeit összegzendő arról is beszámolt, hogy az olasz elnökség utolsó pénzügyminiszteri tanácsán sikerült megállapodni arról a végrehajtási rendeletről, amely a bankok befizetéseit szabályozza az Egységes Bankszanálási Alapba, valamint a tanács arra is áldását adta, hogy módosítsák az anya- és leányvállalatok működését szabályozó uniós irányelvet, hogy a vállalatok ne kerülhessék meg adófizetési kötelezettségeiket a tagállamok adószabályaiban rejlő különbségek kihasználásával.

Az adóelkerülés elleni küzdelmet szolgálja az is, hogy a tanács kiterjeszti a tagállamok közötti automatikus adóügyi információcsere körét. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja a sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy a brüsszeli testület hamarosan azt is javasolni fogja, hogy az automatikus adatcsere a tagállamok adóhatóságai által kötött különmegállapodásokra is kiterjedjen.

Tényfeltáró újságírók világítottak rá arra, hogy Luxemburg ilyen megállapodások révén érte el, hogy több száz vállalat a nagyhercegségben adózzon, s más országokban szerzett bevételek és profit után az ott fizetendő közterhek töredékét kelljen csak megfizetnie.