Jan Oldakowski múzeumigazgató a TVN24-nek kifejtette: Reiner Stahel tábornok 1944 júliusában a náci megszállók elleni varsói felkelés kitörése után a lengyel főváros német katonai parancsnokaként utasítást adott a mészárlására, ezért háborús bűnösnek tekinthető. Oldakowski szerint ezen mit sem változtat az a tény, hogy Stahelt - akit a háború végén Romániából vitt el az akkori szovjet állambiztonsági szolgálat, az NKVD - nem ítélték el bírósági úton. "Hitlert és Himmlert sem ítélte el bíróság" - érvelt Oldakowski.

A múzeumigazgató a náci tábornok unokájának a hét elején nyilvánosságra hozott panaszára reagált. Christoph Brosziest, a tábornok leszármazottját a berlini kiállítás egyik képéhez fűződő felirat háborította fel, amely háborús bűnösöknek nevezi a fényképen látható Erich von dem Bach-Zalewski, Heinz Reinefarth és Reiner Stahel náci tábornokokat. Broszies a felirat megváltoztatását követeli, s ha az nem történik meg, akkor - mint jelezte - bírósághoz fordul.

Oldakowski elmondta: az ügy remélhetőleg nem peres úton oldódik meg, bár az általa irányított intézmény kész a bíróságon is megvédeni álláspontját. A per azonban - mint fogalmazott - megterhelné a lengyel-német kapcsolatokat.

A náci megszállók elleni varsói felkelés kezdetének 70. évfordulójára rendezett kiállítást a lengyel és a német köztársasági elnök védnökségével, az államfők jelenlétében nyitották meg július végén. A tárlatot a náci belbiztonsági hatóságok egykori berlini székhelyén kialakított, A terror topográfiája (Topographie des Terrors) nevű kutató- és kiállítóhelyen rendezték be a lengyel fővárosban működő Varsói Felkelés Múzeuma közreműködésével. A kiállítás széles kitekintésben mutatja be a felkelés történetét, 1918-tól ábrázolja Varsó fejlődését, teljes pusztulását és a háború utáni újjáépítést.

A lengyel Honi Hadsereg által elindított, az egyenlőtlen harcban elbukott 1944-es varsói felkelés a náci Németország által megszállt Európa legnagyobb földalatti ellenállási akciója volt.