Bratuseket azzal akarta megbízni Juncker, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény egyik alelnökeként az energiaunió kialakítását felügyelje. A volt szlovén kormányfőt azonban az illetékes EP-szakbizottság a meghallgatás után nem javasolta a tisztségre.
Közleményében Juncker tiszteletet érdemlő döntésnek nevezte Bratusek visszalépését, amely - mint fogalmazott - "az Európai Unió, Szlovénia és a demokratikus folyamat melletti elkötelezettségről tanúskodik".
Az Európai Bizottságba minden uniós tagország - ezek száma jelenleg 28 - egy tagot jelöl. Az egész bizottságról az Európai Parlament szavaz majd - az eredeti tervek szerint október 22-én, de most nem tudni, hogy mennyire hosszabbítja meg a folyamatot a szlovén részről szükségessé vált új jelöltállítás.
Még Bratusek visszalépésének bejelentése előtt az EP részéről mind a jobbközép néppárti, mind a szociáldemokrata frakcióvezető támogatóan nyilatkozott arról a lehetőségről, hogy a szlovén kormány Tanja Fajon szocialista EP-képviselőt jelölheti Bratusek helyett az Európai Bizottságba. Fajon már a ljubljanai kormány nyáron összeállított három fős listáján is rajta volt, de akkor Juncker a listáról nem őt, hanem a kormányfői székből távozó Bratuseket választotta.
Az EP ipari és energiaügyi, valamint környezetvédelmi bizottsága nagy arányban utasította el Bratusek személyét a két szakbizottság együttes ülésén lezajlott meghallgatás után. Vele szemben már előzőleg is súlyos fenntartások voltak, mert sokan úgy ítélték meg, hogy - bár valóban három nevet tartalmazó listát juttatott el Brüsszelbe - lényegében mégis "önmagát jelölte" az uniós tisztségre. A meghallgatáson aztán a szakmai felkészültségét sem tudta igazolni.





