Infostart.hu
eur:
365.28
usd:
324.89
bux:
143780.5
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

Tömegtüntetések a francia kormány "családromboló" politikája ellen

Tízezrek tüntettek vasárnap Párizsban és a dél-franciaországi Bordeaux-ban a baloldali kormány szerintük családromboló politikája ellen.

A békés felvonulást a Manif pour tous nevű konzervatív kollektíva szervezte, amely milliókat vitt utcára 2013 elején a házasság és az örökbefogadás intézményét a homoszexuális párokra is kiterjesztő törvénytervezet elfogadásának megakadályozására. A törvényt 2013 májusban a franciák többségének támogatásával elfogadták.

Több mint ezer rendőr mozgósítottak Párizsban a felvonulás békéjének megőrzésére, amelyen főleg középosztálybeli családok vettek részt francia nemzeti zászlókat lengetve, sokan kisgyerekeiket is magukkal vitték. A magasba tartott táblákon olyan feliratok voltak olvashatók, mint "A nő nem bébigép" vagy "Három naponta importálnak béranyától származó újszülöttet Franciaországba".

"A családpolitika jelenleg folyó lerombolása katasztrofális, a rombolás egyre gyorsul" - mondta Ludovine de la Rochere, a kollektíva elnöke.

A tüntetők ezúttal azoknak az orvosi beavatkozásoknak a legalizálását szeretnék megakadályozni, amelyek segítenék, hogy azonos nemű pároknak genetikailag is - részben - saját gyerekük legyen, így például női pár esetén a mesterséges megtermékenyítést, férfi párnál a béranyaságot.

Manuel Valls miniszterelnök pénteken megerősítette, hogy a kormány továbbra sem akarja engedélyezni a béranyaságot, amelyet "tűrhetetlen gyakorlatnak" tart. Ezt az álláspontot több kormánytag megismételte vasárnap. Mindez nem volt hatással a több hónapja szerveződő tüntetésre, amelyet nyíltan támogat a szélsőjobboldali Nemzeti Front és a jobboldal egy része, amelynek képviselői a menet élén vonultak.

"A kormány hazudik. Soha annyit nem léptek előre a béranyaság felé, mint mostanában" - mondta Laurent Waquiez, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) vezető politikusa a BFM hírtelevízióban. Szerinte a kormányfő pénteken csak azért mondta, hogy nem fogják legalizálni a béranyaságot, hogy kedvét szegje a tüntetőknek.

Marisol Touraine egészségügyi miniszter a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelent lapban azzal vádolta meg a jobboldalt, hogy alaptalanul kelt félelmet.

A Manif pout tous nevű szervezet - amelynek gondolataival a franciák 31 százaléka ért egyet - egyébként egy jogi döntés nyomán szervezte meg a megmozdulást.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága júniusban elítélte Franciaországot, amiért nem ismeri el egyenesági leszármazottnak a külföldi béranyától született gyermekeket. A döntést a kormány nem vitatta, a strasbourgi testület ugyanakkor nem foglal állást abban kérdésben, hogy a béranyaság Franciaországban nem engedélyezett.

A bíróság megállapította, hogy sérti a gyermeknek a családi élethez és a magánélethez való jogát az, hogy a francia hatóságok nem ismerik el és honosítják egy külföldön, a konkrét esetben az Egyesült Államokban béranyától törvényesen született gyermek anyakönyvi kivonatát. A bíróság szerint az emberi jogok európai egyezményével ellentétes az, hogy teljesen megtiltják a családi kapcsolat elismerését egy apa és biológiai gyermekei között. A francia kormány szerint mintegy száz, jogvédő szervezetek szerint legalább 2 ezer az olyan francia családban élő gyermekek száma, akik hontalannak számítanak.

A Manif pour tous erődemonstrációjával szemben a homoszexuálisok jogait védő szerveztek felhívására délután több százan tüntettek a párizsi République téren. Képviselőik csütörtökön petíciót adtak át Laurence Rossignol családvédelmi államtitkárnak, amelyet 250 ezren írtak alá "a minden pár és minden család jogegyenlőségének" támogatására.

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet vasárnap megjelent felmérése szerint a franciák 55 százaléka szigorú szabályozás mellett támogatná a béranyaság engedélyezését, valamint a mesterséges megtermékenyítés kiszélesítését leszbikus nők számára.

Címlapról ajánljuk
Spanyol előre hozott választás: a szakértő szerint elkerülhetetlen a koalíció

Spanyol előre hozott választás: a szakértő szerint elkerülhetetlen a koalíció

Előre hozott parlamenti választást tartanak november 29-én Spanyolországban, miután a kormány lakhatási intézkedései elbuktak a parlamentben. Közben az észak-afrikai Ceutában – Spanyolország autonóm városa – megkezdték a tengerparti migránstáborok felszámolását. A választás politikai hátteréről és a ceutai helyzetről Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Kívánságlista az új kormány asztalán: itt vannak a magyar biztosítási szakma célkitűzései

Kívánságlista az új kormány asztalán: itt vannak a magyar biztosítási szakma célkitűzései

A biztosítókat terhelő pótadót újra kell gondolni, a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat (MFO) át kell alakítani, az szja-jóváírás szabályait pedig aktualizálni kell. A lakásbiztosítási fedezeti rést (protection gap) el kell kerülni, az AI generálta változásokra fel kell készülni, a kiszolgálás személyességét viszont meg kell őrizni. E célkitűzések köré csoportosult az előadók mondanivalója a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) XXII. biztosításszakmai konferenciájának keddi délelőtti programján.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×