A walesi NATO-csúcs zárónapján arra lehet számítani, hogy a nyugati országok újabb szankciókat jelentenek be Moszkva ellen, amelyet azzal vádolnak, hogy közvetlenül beavatkozott a szakadárok oldalán Kelet-Ukrajnában.

A tanácskozás vendége, Petro Porosenko ukrán elnök ugyanakkor csütörtökön arról beszélt, hogy reményei szerint a mai, tehát pénteki minszki találkozón sikerül tűzszünetet kötni a kijevi kormány és a lázadók közt.

A NATO-vezetők csütörtökön megállapodtak abban, hogy új alapokat hoznak létre, amelyekből az ukrán kormányerőket támogatják és a sebesült katonákat ápolják.

Amerikai és EU illetékesek azért terveztek új szankciókat Moszkva ellen, mert szerintük világossá vált, hogy az orosz vezetés titokban katonai egységeket küldött a szomszédos országba - aminek nyomán a lázadók látványosan visszaszorították a kormánycsapatokat.

"Oroszországnak a maximális árat kell fizetnie azért, mert beavatkozott" - mondta egy amerikai illetékes.

Az előkészített szankciók célpontjai ezúttal az orosz energia- és védelmi szektor, ám egy brit diplomata szerint a listára nem került fel az állami mamutvállalat, a Gazprom. Az orosz bankoknak pedig fel kell készülni, hogy nem juthatnak rövid lejáratú hitelekhez az európai pénzpiacokon.

Moszkva tagadja, hogy katonái Ukrajnában harcolnának és ezért Putyin elnök azt mondta: nem tudnak tűzszünetet kötni, mivel nem résztvevői a konfliktusnak. Ugyanakkor csütörtökön csak szórványos harcok voltak Kelet-Ukrajnában és a lázadók egyik vezére arra utalt: ha az ukránok leállítják a harcokat, akkor ők is tűzszünetet léptetnek életbe.

NATO-vezetők, köztük Rasmussen főtitkár szkeptikusan tekintettek a lehetőségre. "A korábbi fegyvernyugvás sem volt tartós, de mi is a diplomáciai megoldást részesítjük előnyben" - fogalmazott.

Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közben arra panaszkodott, hogy a nyugatiak szóhasználata megnehezíti a megállapodást. "Pont akkor fokozzák az oroszellenes retorikát, amikor a legintenzívebb tárgyalások folynak a politikai megoldásról" - mondta.