ENSZ-források szerint a BT összehívását Litvánia kérte, inváziónak minősítve az orosz behatolást. Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint viszont a zárt ülés összehívását Ukrajna kezdeményezte a humanitárius konvoj körül kialakult helyzet megvitatására.

Előzőleg mind az Európai Unió, mind a NATO aggodalmának adott hangot az orosz behatolás miatt.

A közép-európai idő szerint 21 órakor sorra kerülő BT-tanácskozás előtt Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet sajtótájékoztatón ismételte meg Moszkvának azt az érvelését, hogy Oroszország nem várhatott tovább a segélykonvoj eljuttatásával a harcok sújtotta Kelet-Ukrajnába, ahol egyre rosszabb a humanitárius helyzet.

"Döntés született egy olyan helyzetben, amikor égető szükség van az emberbaráti segítségre, a rakomány egyes részei pedig megromolhatnak, főként a gyermekeknek szánt élelmiszerek" - hangsúlyozta Csurkin. "Megmondtuk a vöröskeresztnek és az ukránoknak, hogy nem tudunk tovább várni."

A diplomata szavai szerint péntek reggelre világossá vált, hogy "az ukránok folytatják az időhúzást". A nagykövet szerint az az érzés fogta el őket, hogy az ukránok "legfelső szinten adnak bizonyos garanciákat, de aztán mások nem adják ki az utasítást a határőrszolgálatnak, hogy engedjék át a teherautókat. Ezt a játékot nem lehetett a végtelenségig folytatni" - mondta, emlékeztetve arra, hogy emberek ezrei várnak a segítségre.

Az orosz diplomata reményét fejezte ki, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) a történtek ellenére is részt tud venni a segélyek luhanszki kiosztásában. "Azt mondták, hogy ezt meg tudják tenni" - fűzte hozzá.