A titokzatos hildburghauseni grófnő 2012-ben kihantolt maradványain elvégzett DNS-tesztek és más - többek között antropológiai és genealógiai - vizsgálatok frissen ismertetett eredményei pontot tettek a környék lakóit és a történészeket 150 éve foglalkoztató rejtélyre.

Legalábbis részben. Azt ugyanis továbbra is homály fedi - Németországban így is emlegetik őt, a homály grófnője (Dunkelgräfin) -, hogy valójában ki volt a Madame Royale-ként ismert nő, aki állandóan fátylat viselt, védelmezője pedig elszántan óvta a falu lakosságától. A grófnő soha még egy orvost vagy egy papot sem hívatott magához. Mindössze annyit tudtak róla, hogy hivatalosan Sofia Bottának hívták, noha ezt senki sem hitte el. 1837-ben halt meg, egy nappal halála előtt az őt védelmező férfi minden dokumentumot elégetett. Mintegy 30 évet élt hildburghauseni oltalomban. Soha nem akarta, hogy azonosítsák, ezért tűrte a róla szóló pletykákat.

Makacsul tartotta magát az a mendemonda, hogy a grófnő valójában Marie Antoinette és XVI. Lajos egyetlen életben maradt gyermeke, akinek helyét a nyilvánosság előtt egy féltestvére vette át, Marie Thérese ugyanis az évekig tartó fogság, valamint szülei kivégzése és testvérei halála miatt ideggyenge volt.

A halott földi maradványait Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő, Marie Antoinette anyja nőági leszármazottainak DNS-ével vetették össze a rejtély megoldásán dolgozó tudósok, akik azonban nem találtak egyezést. Nem mutatkozott egyezés a XVII. Lajos - Marie Thérese fivére - egy párizsi templomban őrzött szívéből vett mintákkal sem.

"Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a grófnő nem volt azonos a hercegnővel" - mondta Walter Parson, a vizsgálatot végző tudósok egyike. Az eredmények szerint a halott koponyájának formája sem olyan volt, mint amilyenre a Marie Thérese-t gyerekként ábrázoló képek alapján számítani lehetett volna.

A nagyvilág által ismert Marie Thérese (Mária Terézia Sarolta) 1851-ben hunyt el Alsó-Ausztriában.