A különösen fertőző egerek a legvonzóbbak a rovarok számára - állapították meg szakértők a Proceedings című szaklapban.

A kutatók szerint a maláriaparaziták megváltoztatják a gazdaállat szagprofilját, hogy a legmegfelelőbb időpontban csábítsák oda a fertőzést hordozó szúnyogokat és a malária a legkönnyebben terjedhessen. A hatás a szakértők feltételezése szerint az embereknél is jelentkezik.

Mark C. Mescher és kutatócsapata, a Pennsylvania Állami Egyetem szakértői vizsgálataik során dalos szúnyog nőstényekkel dolgoztak: apró szélcsatornába helyezték őket és megfigyelték, melyik kamrácskát választják: azt, amelyikben egy egészséges egeret helyeztek el, vagy azt, amelyikben a rágcsálómaláriával, Plasmodium chabaudival fertőzött egeret.

A kísérletet csaknem hat héten át naponta megismételték. Az eredmények szerint a szúnyogok vonzóbbnak találták a fertőzött állatokat, különösen a fertőzés utáni 10-20 nap közötti időszakban. Ebben a szakaszban ugyanis különösen sok úgynevezett gametocita található az állatok vérében. A gametocita a maláriakórokozó fontos formája: ha a szúnyog megcsípi a fertőzött állatot, iszik a véréből és közben gametocitát vesz magához, ekkor tudja a maláriát átvinni egy másik állatra is. Egyébként a gametociták elpusztulnak és a paraziták túlélésének körforgása megszakad.

Egy már 2005-ben elvégzett tanulmány kimutatta, hogy azokat a kenyai gyerekeket, akiknél a malária gametocita-stádiumban volt, gyakrabban csípték meg szúnyogok, mint akik másik stádiumban voltak vagy egyáltalán nem voltak fertőzöttek. Akkor a szakértők még nem találtak rá magyarázatot, most azonban már igen: a betegség során megváltozik a test kipárolgása. A tudósok megvizsgálták a maláriás egerek szagát és megállapították, hogy négy fontos anyag áll a jelenség hátterében: a trimetil-vajsav, a dimetil-vajsav, a hexánsav és a tridekán.