Győri Enikő: "Ha valakinek nagyon szilárd elvi pozíciója van, az nem járhat arcvesztéssel, lehet azt mondani, hogy alul marad egy csatában, de állva halunk meg. Mi azt képviseljük, hogy az unió egy jogi közösség, a működését világos szerződések szabályozzák, ha azokat áthágjuk és más politikai megfontolások alapján cselekedünk, akkor szétverjük a közösséget, Magyarországnak ez pedig nem célja. Nem lehet külső nyomásnak engedni, azt kell tenni, amit a szerződések mondanak, ez pedig az, hogy az állam- és kormányfőké a jelölés joga, nekik egyetértésre kell jutni arról, hogy mit teszünk a következő öt évben, ehhez kell egy személyt találni, aki ezt képviseli, így méretteti meg magát az Európai Parlamentben. A sorrendiség fontos."

A miniszterelnök a jog útját követné, miközben Magyarországon azt hangoztatja, hogy politikai kormányzás van. Politikai okai lehetnek ennek majd az Európai Unióban, hogy amennyiben Jean-Claude Juncker lesz az Európai Bizottság elnöke, megbüntetheti-e Magyarországot egy kevésbé súlyos terület odaadásával, ami az európai biztosi posztot illeti?

Győri Enikő: "Jogi közösség, politikai közösség. Magyarországon politikai kormányzás van. Mi más lenne, hiszen politikai pártokra szavazhatnak az emberek, teljesen természetes, hogy a politika a kormányzás vezérfonala. Az Európai Unióban pedig vannak világos szabályok. Ez nem személyes ügy, hanem van egy szigorú elvi álláspontunk. Az Európai Bizottság elnöke nem engedheti meg magának, hogy bárkivel szemben másképpen járjon el, az, hogy itt valamilyen bosszú lenne, vagy megfizessen Magyarország az álláspontjáért, fel sem merülhet. Az Európai Bizottságnak az uniós közös érdeket kell képviselnie, a huszonnyolc tagállamnak a közös, egyeztetett érdekét, az nem fordulhat elő, hogy bárkinek hátsó megfontolásai legyenek. Ha ilyen lenne, volt ilyen az elmúlt négy évben is, azokat Magyarország mindig szóvá tette és a jövőben is ez fog történni."