Ali Hamenei ajatollah szerint az iraki kormány, a nemzet és a vallási hatóságok "képesek véget vetni a lázadásnak". Az iráni vezető egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy Irakban valójában két tábor áll egymással szemben: az egyik az országot az Egyesült Államok oldalára akarja állítani, a másik pedig Irak függetlenségéért küzd.

"Az Egyesült Államoknak az a célja, hogy a saját feltétlen híveit ültesse a hatalomba, mivel nincs megelégedve a jelenlegi iraki vezetéssel" - hangoztatta az ajatollah, aki szerint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szervezet offenzívája esetében nem egy síita-szunnita háborúról van szó. Úgy vélte, az Egyesült Államok célja az iraki stabilitás szétzilálása és az arab ország területi integritásának fenyegetése.

Vasárnap Haszan Róháni iráni elnök is megszólalt az iraki válságot illetően. Mint mondta, néhány ország "petrodollárokkal" támogatja a terroristákat, ami előbb-utóbb vissza fog ütni. Az államfő Szaúd-Arábiára és Katarra célzott. Az iráni média a napokban számolt be arról, hogy az utóbbi két ország finanszírozza a Szíria után Irakban is előrenyomuló ILIÁ harcosait. Róháni bírálta azokat a "vad embereket, akik a muzulmánok vérére szomjaznak és gyerekek fejét vágják le, valamint muzulmán nőket erőszakolnak meg". Az államfő szerint ezek a cselekedetek csak arra jók, hogy a cionistákat elégedettséggel töltsék el (...)". Róháni emlékeztetett rá, hogy évek, sőt évszázadok óta békésen élnek egymás mellett a síiták és a szunniták Iránban, Irakban, Libanonban, a Perzsa-öböl menti államokban és a Maghreb országaiban egyaránt.

Teherán támogatja a síita Núri al-Máliki vezette iraki kormányt és korábban közölte, hogy kész katonai segítséget nyújtani Bagdadnak, amennyiben utóbbi ezt hivatalosan is kéri. Málikit egyaránt bírálják iraki riválisai és amerikai politikusok. Szemére vetik, hogy felekezeti politikája a társadalom peremére szorította a szunnitákat, és ez idézte elő a június 9. óta tartó nagyszabású szunnita lázadást is.