Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Krím nem akart mindig lelkesen Oroszországhoz tartozni

A Krím félsziget lakossága a felmérések szerint az előző években nem akart lelkesen Oroszországhoz tartozni, ami érdekes megvilágításba helyezi a március 16-ai népszavazás rendkívül magas részvételi és támogatottsági adatát - derült ki egy helyi krími lap cikkéből.

A rendíthetetlen nyugalmú, bölcs és "déli értelemben politikailag passzív" krímiek néhány nap leforgása alatt szó szerint viharos politikai folyamatok résztvevői lettek. Az események szemlélőiből egy nagy geopolitikai játszma szereplőivé váltak abban az eseménysorban, amely a krími tavasz elnevezést kapta - írta a Szobityija Kríma című újság.

A népszavazásnak nevezett esemény a hivatalos adatok szerint 83 százalékos rekord részvételi arányt hozott, és soha nem látott, 97 százalékos támogatást kapott a félsziget Oroszországhoz csatolása.

Csakhogy a korábbi évek közvélemény-kutatásai arról tanúskodnak, hogy a krímiek egyre kisebb hányada kívánta a félsziget orosz fennhatóság alá kerülését. Az ENSZ megbízásából a Research and Branding Group (RBG) által végzett 2011-es szociológiai adatgyűjtés szerint a Krímben élők 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt szeretné, ha a félsziget Oroszország része lenne. Az RBG következő, 2012-es felmérése pedig már csak 38 százalékos támogatottságot mutatott. A kijevi nemzetközi szociológiai intézet 2013-as kutatása is csak 41 százalékot hozott ki.

A lap a támogatottság nehezen magyarázható 2014 márciusi fellendülésével kapcsolatban megemlíti, hogy a krímiek manipulációjában hagyományosan vezető szerepe van a tévének. "Nem véletlen, hogy a parlament és a kormány épületének elfoglalása után az első intézkedés az ukrán televíziós csatornák kikapcsolása volt. Helyüket a +korrekt+ orosz csatornák foglalták el, amelyek sajátosan értelmezték az ukrajnai és krími történéseket" - olvasható az írásban.

A krími lakosság egy része - főleg a szovjet időkben edződött nemzedék - készpénznek vette az orosz híradók által közölt információkat, és széltében-hosszában mendemondák terjedtek el például a nyugat-ukrajnai banderista különítmények borzalmas tetteiről. (A banderisták az ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Sztepan Bandera eszméit követők. A fogalmat az orosz sajtóban gyakran megbélyegzésként, a banditizmussal összefüggésben használják.)

Az újság mindehhez hozzátette, hogy több vezető politikus nem fogadta el a 83 százalékos részvételi adatot. A krími tatárok egyik vezetője, Musztafa Dzsemiljev például kijelentette, hogy a tatárok lakta területeken a népcsoportot a vezetői bojkottra hívták fel, és a részvételi arány nem is haladta meg a 30-50 százalékot, a lakosság 15 százalékát kitevő tatárok 99 százaléka nem ment el voksolni. Bahcsiszerájban például a részvétel szerinte csak 30 százalékos volt, ezzel szemben a helyi választási bizottság 64 százalékot rögzített.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×