Észak-Korea vezetése módszeres kínzást, éheztetést és kivégzéseket rendelt el a távol-keleti országban - hangsúlyozta a bizottság. A politikai foglyok kivégzése az utóbbi öt évtizedben elérhette a népirtás szintjét - olvasható a jelentésben.

Michael Kirby, a testület elnöke elmondta: az elkövetett bűnök a második világháború alatt a nácik által elkövetett gaztettekre emlékeztetnek.

A bizottság felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy terjessze az ügyet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé a bűnösök felelősségre vonásának érdekében. A bizottság levélben tájékoztatta minderről Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, akit arra figyelmeztetett, hogy "valószínűleg ő maga is" felelősségre vonható.

A testület 2013 márciusában kezdte meg munkáját az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának égisze alatt, s a beszámoló észak-koreai menekültek - többek között politikai fogolytáborok korábbi őreinek - tanúvallomásán alapul. Az emberi jogsértéseket az állami szervek több száz tisztségviselője követhette el, akik közül a legsúlyosabb bűnöket végrehajtók ellen az ENSZ-bizottság célzott szankciókat javasol.

Phenjan határozottan elutasította a vádakat, és leszögezte, hogy a beszámoló "egy politikai összeesküvés eszköze" és "az emberi jogok átpolitizálásának eredménye az Egyesült Államok ellenséges politikájával szövetséges Európai Unió és Japán részéről".

Az ENSZ vizsgálóbizottsága közölte: Észak-Korea legfőbb szövetségesét, Kínát is tájékoztatták arról, hogy emberiség elleni bűnökre való felbujtással és bűnrészességgel vádolhatják meg Pekinget, amiért visszaküldik az észak-koreai menekülteket hazájukba, ahol kínzás és kivégzés vár rájuk.

A kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn úgy nyilatkozott, hogy nem változtat az adott országban uralkodó helyzeten, ha az emberi jogi kérdéseket nemzetközi büntetőbíróságok elé terjesztik.

Az ENSZ-jelentés világosan és félreértés nélkül megmutatja az emberi jogsértések brutális valóságát az ázsiai országban - mondta Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője, és hozzátette, hogy Washington támogatja, hogy konkrét lépéseket tegyenek a helyzet javítására.

A dél-koreai kormányzat üdvözölte a bizottság munkáját, és elmondta, hogy Szöul támogatja a nemzetközi közösség által fontolgatott intézkedéseket.

Az ENSZ diplomatái elmondták, hogy felmerült egy Észak-Koreával foglalkozó különleges törvényszék felállítása is, mivel Kína a BT állandó tagjaként valószínűleg megvétózná, hogy a nemzetközi bírói testület elé kerüljön az ügy.

A Genfbe delegált észak-koreai diplomáciai küldöttség kétoldalas közleményt adott ki, eszerint, a beszámoló "egy politikai összeesküvés eszköze" és "az emberi jogok átpolitizálásának eredménye az Egyesült Államok ellenséges politikájával szövetséges Európai Unió és Japán részéről".

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője hangsúlyozta, hogy "az emberijog-sértések, amelyeket az úgynevezett jelentés említ, nem fordulnak elő országunkban."

Legutóbb 2013 szeptemberében jelent meg egy tanúvallomások alapján készült ENSZ-jelentés, amelyben a világszervezet feltárta, hogy az észak-koreai hatóságok politikai okokból egész családok ellen - sok esetben generációkon átívelően - követnek el jogsértéseket. A távol-keleti országot vizsgáló ENSZ-bizottság akkor egyebek közt sorozatos kínzásokról, önkényes fogva tartásról, halálra éheztetésről és nemi erőszakról számolt be.