Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.45
bux:
121716.94
2026. január 16. péntek Gusztáv

Először vetnek be drónokat ENSZ-erők

Először vetettek be ENSZ-békefenntartók drónokat, amelyekkel a Kongói Demokratikus Köztársaság Ruandával és Ugandával határos szakaszát fogják megfigyelés alatt tartani.

A pilóta nélküli repülőgépeket Gomából, Kelet-Kongó legnagyobb városából indították útnak kedden. A drónok Kongó keleti, ásványkincsekben gazdag részét fogják ellenőrizni, amelyet helyi és külföldi fegyveres csoportok is fenyegetnek.

Az ENSZ szakértői azzal gyanúsítják a szomszédos Ruandát és Ugandát, hogy fegyverekkel és harcosokkal segítik a nemrég térdre kényszerített Március 23. Mozgalom (M23) talpraállását. A vádakat mindkét ország tagadja.

"A drónoknak köszönhetően megbízható információink lesznek a népmozgásokról a fegyveres csoportok hátországában, és ellenőrzésünk alatt tarthatjuk a határokat" - mondta el Herve Ladsous, a világszervezet békefenntartó műveletekért felelős főtitkár-helyettese. Ladsous nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az ENSZ-erők szükség esetén támadást intézzenek a Kelet-Kongóban tanyázó tucatnyi fegyveres szervezet ellen.

A kéksisakosok két, a Selex ES által gyártott Falco típusú drónt használnak a határ megfigyelésére. Az 5 méter hosszú repülőgépek 8-14 órát lehetnek levegőben, repülési magasságuk 2-3000 méter, és 200 kilométerre képesek eltávolodni bázisuktól.

Az ENSZ békefenntartóit korábban az a bírálat érte, hogy nem tettek meg minden tőlük telhetőt, hogy véget vessenek a harcoknak az erdős-dombos Kelet-Kongóban, amelyet eddig a helyi kormánynak sem sikerült teljesen az ellenőrzése alá vonnia. Az elmúlt hónapokban végül sikerült legyőzni az utóbbi évtized legkomolyabb felkelését, amelyet az M23 vezetett. Bár a lázadókkal kötendő politikai megegyezés részleteit egyelőre nem dolgozták ki, a kongói és az ENSZ-erők már a ruandai hutu lázadócsoport, az FDLR, valamint az ugandai ADF-NALU felé fordítják figyelmüket. Mindkét fegyveres csoport hátországa Kongó keleti részén található.

A kongói ENSZ-missziót (MONUSCO) 1999-ben hozták létre először csak megfigyelői szereppel felruházva. A MONUSCO az évek során folyamatosan bővült békefenntartói feladatokkal, s végül márciustól egy intervenciós alakulattal is. A legjelentősebbnek számító, 20 ezer fős ENSZ-misszió fenntartása évente 1,5 milliárd dollárba kerül.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×