Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Kanada megengedte az amerikai kémkedést

Kanada megengedte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA), hogy kémkedjen a G20-ak 2010-es torontói csúcsértekezletén a kanadai CBC tévé szerdai riportja szerint.

A CBC késő esti híradója a volt NSA-munkatárs, Edward Snowden által feltárt dokumentumokból idézett, olyan üzenetekre hivatkozva, amelyek szerint az ügynökség egy hatnapos kémművelethez biztonsági irányítóközpontnak jelölte ki az Egyesült Államok ottawai nagykövetségét a 2010. júniusi csúcs idejére. A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő csoport találkozóján Barack Obama amerikai elnök és a világ más vezetői vettek részt.

A riport szerint a műveletet nem titkolták el a kanadai hatóságok elől, az NSA egyik üzenete szerint "szorosan összehangolták a kanadai partnerrel". Az NSA kanadai megfelelője a Kanadai Kommunikációs Biztonsági Hivatal (CSEC). A CBC tudósítása szerint a szóban forgó dokumentumok nem fedték fel az NSA-művelet konkrét célpontjait, csak annyi derült ki belőlük, hogy a lehallgatások "segítették a politika alakítóit".

Stephen Harper kanadai kormányfő egyik szóvivője, Jason MacDonald nem fűzött megjegyzést a CBC-riporthoz. "Nem kommentáljuk a nemzetbiztonsággal kapcsolatos műveleti ügyeket - írta a szóvivő e-mailben a brit hírügynökségnek. - Biztonsági szervezeteinknek független felügyeleti mechanizmusaik vannak ahhoz, hogy a törvénynek megfelelően teljesítsék feladatukat."

Harpert sok bírálat érte ellenzéki politikusok részéről a múlt hónapban, miután a Globo brazil tévé jelentette - szintén a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva -, hogy a CSEC kémkedett a brazil bánya- és energiaügyi minisztérium ellen. Brazília még aznap felszólította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy fejezzék be a dél-amerikai ország elleni kémkedést, amelynek Dilma Rousseff brazil elnök szerint mindenekelőtt gazdasági okai vannak.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×