A Jutarnji List című zágrábi napilap szerdán ismertette az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) jelentését, amelyet a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól 300 másik dokumentummal együtt.

A CIA-dokumentumok részletesen beszámoltak az akkori horvátországi helyzetről, az 1995. július 21-én kelt jelentés pedig Zágráb lehetséges lépéseit elemezte. "Zágrábnak vannak olyan rakétái, amelyek elérnek Belgrádig" - tájékoztatták a hírszerzők Washingtont.

Az ügynökök arra a következtetésre jutottak, hogy Horvátország meg fogja támadni a krajinai szerbeket. Azt is elismerték, hogy tévedtek, amikor egy hónappal a Vihar hadművelet előtt azt mondták: a horvát támadás csak őszre várható.

A lehetséges szerb reakciókat elemezve a CIA ügynökei úgy értékelték, hogy az akkori szerb elnök, Slobodan Milosevic körülbelül 22 ezer katonát, 700 tankot és fegyvereket küldhet a Krajinai Szerb Autonóm Terület megvédésére.

Magas rangú horvát vezetők akkor a CIA-t azzal nyugtatták meg, hogy ha sor kerülne a támadásra, Zágráb biztosan rakétatámadást indítana Belgrád ellen. A Jutarnji List beszámolója szerint a CIA hitt a horvát vezetőknek annak ellenére, hogy akkoriban a horvát hadsereg nem rendelkezett olyan rakétákkal, amelyeket 27 kilométernél távolabbra tudtak volna eljuttatni. 1995 júniusában egy katonai bemutatón a horvát hadsereg megmutatta ugyan az SZ-300-as rakétarendszerét, amellyel távoli földi célpontokat is meg lehetett semmisíteni, de a fegyver sosem volt harcképes.

A CIA későbbi jelentései arról számolnak be, hogy Washington meglepődött Milosevic tétlenségén, vagyis azon, hogy Belgrád nem reagált a horvát offenzívára. A Jutarnji List szerint ennek oka, hogy Milosevic is tudott az SZ-300-as rakétarendszer létezéséről, valamint Tudjman fenyegetéséről, ezért halasztgatta a Horvátország elleni támadást.