eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Mint húsz atombomba - brutális erősségű volt a meteorit

Legalább hússzor több energia szabadult fel a cseljabinszki meteorit felrobbanásakor, mint a hirosimai atombomba felrobbanásakor - közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

A NASA pénteken közölt számításai szerint a meteorit széthullásakor tapasztalt robbanás ereje egy 300-500 kilotonnás atomtöltet robbanóerejének felelt meg. A bolidának nevezett égitest - rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor - mintegy 15 méter átmérőjű volt, óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra hatalmas robbanás kíséretében. A meteorit 480 kilométeres csíkot hagyott maga után az égbolton - közölte az amerikai űrkutatási hivatal.

Bill Cooke NASA-szakértő is úgy véli, hogy a cseljabinszki meteorit megjelenése nincs összefüggésben a 2012 DA 14 katalógusjelű, 46 méter átmérőjű aszteroidával, amely péntek késő éjszaka rekordközelségben, 27,6 ezer kilométernyire haladt el a Föld mellett. Cooke szerint a cseljabinszki meteorit a Mars és a Jupiter bolygópályája közötti aszteroidaövből vált le, és az 1908-ben becsapódott tunguszkai meteorit óta a legnagyobb ilyen jellegű égitest volt, amely a Föld légkörébe hatolt. Az ilyen égitestek "érkezését" rendkívül nehéz megjósolni - tette hozzá a NASA-kutató.

Cseljabinszk környékén közben folytatódik a károk felmérése, újabb és újabb adatok kerülnek napvilágra a természeti jelenség okozta károkról. Mihail Jurjevics, a cseljabinszi megye vezetője közölte szombaton, hogy mintegy százezer háztartásban okozott károkat a meteorit becsapódása, és szombat reggelre a kitört ablakok közel harmadát már helyrehozták. Jurjevics szerint a hét végéig az összes kitört ablakot megjavítják, kivéve a szovjet időkben készített színes ablakbetéteket. A megyei vezető "kacsának" nevezte a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint egyesek maguk rongálták meg otthonuk ablakait abban a reményben, hogy kártérítést kapjanak, és lecseréljék fából készült nyílászáróikat jobb minőségű műanyagkeretesekre.

A Cseljabinszki megyében még 50 embert ápolnak kórházban, köztük 13 gyereket. Orvosok szerint állapotuk kielégítő. Gyakorlatilag mindnyájukat ablaküvegszilánkok sebesítették meg, de néhányan az átélt stressz miatt kerültek kórházba.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumában közölték szombaton, hogy búvárok kutatták át a Cseljabinszki megyében található Csebarkul-tavat - ahol feltételezések szerint becsapódott a széthullott meteorit egyik darabja -, de nem találtak semmit. Vlagyimir Pucskov, a tárca egyik illetékese szerint más helyeken is kutatnak a cseljabinszki meteorit darabjai után. A helyi lakosok elmondásából ítélve még három olyan hely lehet, ahová meteoritdarabok hullottak.

A tisztiorvosi szolgálat méréseket végzett a tónál, de nem észlelt megnövekedett béta- vagy gammasugárzást. A tó vizét is vizsgálatnak vetik alá.

Pucskov azt ígérte, hogy a nap folyamán felmérik, mely épületek váltak veszélyessé a robbanás következtében. A károk szerinte meghaladják a négyszázmillió rubelt (az első becslések egymilliárd rubelről, vagyis hétmilliárd forintról szóltak). A károk felszámolásában több mint ezer önkéntes vesz részt.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×