Peresz beszédében felhívta Netanjahu figyelmét azokra a kormányzati feladatokra, amelyeket a pártok a legfontosabbaknak jelöltek meg az államfővel folytatott konzultációikon. Peresz szinte kizárólag belpolitikai problémákat említett, köztük a megélhetési nehézségeket, a közteherviselés ügyét.

Netanjahu beszédében megköszönte a bizalmat és hogy harmadszor is lehetőséget kapott a kormányalakításra. Ismertette előző kormánya érdemeit, amelyek közül kiemelte az országvezetés stabilitását. Az új kormányra váró kihívások közül a biztonsági kérdésekről és a világgazdasági válság okozta gondokról beszélt.

Peresz szerda este kapta meg az országos választási bizottságtól a január 22-i választások hivatalos és végleges eredményét, csütörtök este pedig befejezte megbeszéléseit a jövendő koalíciós kormány vezetőjének személyéről a kneszetbe bejutott pártok képviselőivel.

Szombat estére jeruzsálemi rezidenciájára hívta Netanjahut, és felkérte a kormányalakításra, mert hat párt nyolcvankét parlamenti képviselője javasolta kormányfőnek a Likud vezetőjét.

A koalíciós tárgyalások nem hivatalosan már megkezdődtek a választási eredmények napvilágra kerülése után.

Netanjahu felkérését javasolta a Likud és a Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) közös listája, a Jes Atíd (Van Jövő), a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon), a keleti vallásosokat tömörítő Sász, az askenázi ultraortodoxok Egyesült Júdaista Tóra pártja és a két mandátumot megszerző Kadima.

Az arab pártok, a balliberális Merec, a szociáldemokrata Izraeli Munkapárt, valamint a centrista Tnua (Mozgalom) párt nem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, mert nem volt számukra olyan elfogadható személy, akinek szerintük esélye lett volna a választások után kialakult erőviszonyok közt kormányt alakítani.