Hszi a Központi Katonai Bizottság (KKB) elnökségét is megkapta már, ami arra utal, hogy Hu nem kívánt elődjéhez hasonlóan olyan "csúsztatott" átmenetet, amelyben a fontos hatalmi befolyást biztosító KKB-posztot évekkel később adja át.

Mindez, elemzők szerint azt is jelenti, hogy Hunak "elege volt" a tízéves regnálásból, talán az utóbbi hónapok hatalmi konstellációt kicentiző harcába is belefáradt. Tény, hogy így elegánsabban távozik, miközben befolyása - ha akarja - így is megmarad, emberei ott ülnek a legkülönbözőbb testületekben (így a KKB-ban is).

Hszin viszont nem lesz akkora teher, nem érzi majd a kelleténél jobban korlátozva magát. Ettől függetlenül, a hagyományokból ítélve messze nem kizárható, hogy mentora, a 86 éves Csiang Cö-min volt kínai elnök és pártfőtitkár és talán kisebb részben Hu Csin-tao is ott lesznek egyes döntések hátterében.

Az 59 éves Hszi Csin-ping 2008 óta a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának (PBÁB - a csúcsvezetés) a tagja, alelnök és 2010-től a KKB-nak is civil alelnöke volt. Megjárta a ranglétrát, szerzett tapasztalatokat helyi kisebb-nagyobb vezetőként, mi több, olyan családba született, amelynek révén már láthatta a hatalom működését. Apja Hszi Csung-hszün kommunista forradalmár, az első generációs kínai vezetés tagja volt. Felesége Peng Li-Jüan, országszerte ismert és népszerű szopránénekes, tábornoki rendfokozattal. Egy lányuk van.

Az ifjabb Hszi tízéves volt, amikor apját gyárba küldték dolgozni. Tizenöt, amikor - a kulturális forradalom idején - apját, az államtanács volt főtitkárát börtönbe zárták. Az apa 1988-tól öt éven át a kínai törvényhozás első elnökhelyettese lett. Reformer gondolkodású embernek írják le, mint aki miniszterelnök-helyetteseként és Kuangtung tartomány párttitkáraként is bizonyított. Megfigyelők gyakran emlékeztetnek arra, hogy mintha "nem esett volna messze az alma a fájától".

Kína újdonsült pártfőtitkára tapasztalatait Hopej tartományban megyei szinten kezdte, de volt a délkelet-kínai Fucsien tartomány Hsziamen városában polgármester-helyettes is. Később tartományi párttitkár-helyettes lett, majd kormányzó. Csöcsiang tartományban öt éven át volt a pártbizottság élén, mielőtt 2007-ben Sanghaj első embere fél évig. Ezután a központi pártiskola vezetője.

Hszi mérnöki végzettségét a neves pekingi Tsinghua Egyetemen szerezte 1979-ben. Az 1980-as években az akkori védelemi miniszter, Keng Piao titkáraként dolgozott.

A hivatalos kínai média szerint korábbi munkahelyein ambiciózus embernek ismerték meg, aki befolyását nem hajlandó önös érdekből latba vetni, határozott, a közösség érdekeit szem előtt tartó, következetes, tökéletességre törekvő, puritán, tiszta kezű vezetőnek tartják. Mesélik róla, hogy polgármester-helyettesként is munkásszálláson lakott, maga mosta a ruháit és a menzán étkezett. Egy visszaemlékező szerint a családtagjait távol tartotta például Fucsientől, figyelmeztette őket arra, hogy ha bajba kerülnek: rá nem számíthatnak.

Korábbi kollégái arra is emlékeznek, hogy míg kezdeti állomáshelyein a zöld katonai egyenruhát viselte, fucsoui párttitkárként már öltönyre váltott, mivel mások mellett külföldi vállalakozókkal is rendszeresen találkoznia kellett. Már tíz évvel ezelőtt a környezetvédelem fontosságát hirdette, kiemelkedő sikereket ért el a külföldi tőke vonzásában - állítja a hivatalos kínai média.

Hsziről sokat beszéltek az elmúlt hónapokban, elemzők nagy része gondolja úgy, hogy személye garancia nemcsak a gazdasági, de a politikai reformokra is. Egy kínai forrás konkrétan azt is sejttette, hogy Hszi az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás átértékelésének híve, sőt állítólag hajlandó áthelyeztetni Mao Ce-tung néhai vezető földi maradványait a téren álló mauzóleumból.

Ugyanakkor nemrégiben azt is híresztelték róla, hogy elődjével konfliktusba keveredett, mert keményebb álláspontot és fellépést szorgalmazott a Tiaojü, japánul Szenkaku-szigetekkel kapcsolatos vitában Tokióval szemben.

Sokan azonban úgy vélik, csakúgy mint eddig, a főtitkár nem lehet a jövőben sem "önálló személyiség", akaratát, szándékait el kell fogadtatnia vezetőtársaival, s a konszenzus, amely a döntések feltétele, mindig kompromisszumok eredménye. A csúcsvezetésben eddig - úgy tudni - mindenkinek vétójoga volt. Egyelőre kérdés, hogy Hszi mennyire lesz majd képes akaratát keresztülvinni a kilencről hétfősre csökkent, tehát számára és az operatív irányítás számára is nagyobb teret nyújtó PBÁB-ban.