Megerősítette a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hogy három esetben várhatóan megindítja Magyarország ellen a kötelességszegési eljárást az Európai Bizottság. Navracsics Tibor a Magyar Televízió reggeli műsorában elmondta, hogy telefonon beszélt Viviane Reding uniós biztossal, aki a jegybanktörvényt, az adatvédelmi intézményrendszer átalakítását valamint a bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatárát említette.

A miniszter elmondta, hogy a kötelességszegési eljárást úgy kell elképzelni, mint egy tárgyalássorozatot. Mint mondta, most kezdődik az a szakmai vita, amely elvezethet egy jogszabályváltozáshoz. Ha ez nem sikerül, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Navracsics Tibor szerint a jegybanktörvény és az adatvédelem kérdésében közel állnak ahhoz, hogy a közeljövőben megoldást találjanak, míg a bírák általános nyugdíjkorhatáránál érdemi szakmai vitát folytatnak.

A BruxInfo több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy bár a biztosi testület csak a kedd délutáni, strasbourgi ülésén hozza meg a hivatalos döntést a kötelezettségszegési eljárás megindításáról, de a jogi szolgálatok befejezték a jogszabályok vizsgálatát, és megerősítették a Bizottság korábbi felvetéseit.

Prioritást élvez a jegybanktörvény, amellyel kapcsolatban Brüsszel már korábban kifejtette, hogy a december 30-án elfogadott jogszabály nem garantálja teljes mértékben a nemzeti bank független működését a politikától. A jegybanktörvény több pontját is bírálja a Bizottság, ezek egy része az elsődleges jogot (az EU Alapszerződésének 130. cikkét sértheti). Ez a rendelkezés tartalmazza a tagállami központi bankok függetlenségének követelményét.

Vannak azonban a jegybanktörvénynek további paragrafusai is, amelyek viszont másodlagos jogba ütközhetnek, ezért a BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források egyelőre nem erősítették meg, hogy a jogszabály miatt összesen hány kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.

A BruxInfo úgy tudja, az igazságügyi törvényeket vizsgáló jogi szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy problémás az igazságszolgáltatási reformmal és az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény is. "Viviane Reding ez ügyben már terjedelmes levelet írt a magyar kormánynak december 12-én. Már az a levél is egy alapos jogi elemzés után készült, az aggályainkat pedig nem oszlatta el a kormány ugyancsak terjedelmes válaszlevele" - mondta egy bizottsági forrás.

A testület tehát a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése, az igazságszolgáltatási rendszer átszervezése, és az adatvédelmi biztosi pozíció megszüntetése, valamint egy új adatvédelmi hatóság felállítása miatt indít kedden kötelezettségszegési eljárást, egyelőre ez esetben sem lehet még tudni, hogy hány eljárást is jelent mindez összesen.

Egy bizottsági forrás hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer átszervezésével nem az átalakítás ténye problémás, hiszen az minden országnak belügye. "Az viszont már európai ügy, ha az átszervezés diszkriminatív" - mondta a szakértő, és a testület gyanúja szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Bírósági Hivatallá alakítása, és a Legfelsőbb Bíróság átkeresztelése Kúriává, mégpedig jelentős hatásköri átrendezés után, diszkriminatív lehet. A megszűnt szervezetek vezetőjével, valamint a december 31-én megszűnt mandátumú adatvédelmi biztosi pozícióval kapcsolatban azt kifogásolja az Európai Bizottság, hogy az átszervezések miatt ők nem tölthetik ki a korábban az Országgyűlés által megszavazott hatéves mandátumukat.

Az Európai Bizottság az értesülések szerint kedd délután elküldi a kötelezettségszegési eljárás első lépcsőjeként az annak megindításáról szóló hivatalos értesítést. Noha mindezt már megelőzte egy levélváltás Brüsszel és Budapest között, ettől függetlenül a Bizottság ismét felhívja a figyelmet az által vélt problémákra, és információt kér a kormánytól. Normális esetben a Bizottság két hónapos határidőt szokott adni a tagországoknak a válaszra, de úgy tudjuk, a testület most jóval szigorúbb lesz, és rövidebb dátumot jelöl majd meg a válaszadásra. Ha a Bizottság a kormány válaszában nem kap megfelelő garanciákat a módosításokra, elindul a második szakasz. Ebben indokolással ellátott véleményt küldhet a tagország számára, amely már hivatalos felszólítást jelent arra, hogy a tagország feleljen meg az európai uniós jogszabályoknak. Ez esetben is 2 hónapos határidőt szabhat meg az Európai Bizottság. Ha ennek sem tesz eleget megfelelően a kormány, akkor az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot, amely pénzbüntetést is kiszabhat Magyarország ellen, ezen felül pedig kötelezően végre kell hajtania a Bíróság ítéletét.

A Bizottság kitart amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban további garanciákat kell kapnia Brüsszelnek, enélkül nem kezdődhetnek el a hivatalos tárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság között egy készenléti hitelkeretről

Közben a kormány arra vár, hogy a bizottság a jogszabályok szövegében is megjelölje, hogy mely pontokon kell szerinte változtatni a már elfogadott törvényeken.