Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Van Rompuy gyors eljárásra számít

Jerzy Buzek leköszönő elnök búcsúbeszédével zárul az Európai Parlament eheti plenáris ülése. Strasbourgban több jogszabály elfogadása várható.

Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnökének beszédével vette kezdetét az Európai Parlament plenáris ülése kedden. A tanács állandó elnöke megerősítette a múlt heti uniós csúcson hozott döntést, és közölte: reményei szerint legkésőbb márciusra a tagállamok aláírják az új szerződés szövegét, amely rá néhány hónappal ratifikálható lesz. Herman Van Rompuy jelezte: ebben számít az EP együttműködésére is.

Az Európai Parlament várhatóan kedden szavaz több javaslatról is. Az egyik szerint az egyik EU-országban áldozatvédelemben részesülőknek akkor is hasonló védelmet kell kapniuk, ha egy másik tagállamba költöznek. A nemzeti kormányokkal előzetesen már egyeztetett új szabályok többek között a nemi erőszak, zaklatás, emberrablás, illetve gyilkossági kísérlet áldozataira vonatkoznak.

Egy másik jogszabálytervezet szerint az unión kívülről érkező, legálisan az EU-ban dolgozó bevándorlók számára a munkakörülmények, a társadalombiztosítás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés területén az uniós polgárok jogaihoz hasonlókat kell biztosítani. A most tárgyalt szabályozás nem terjed ki többek között a hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre, a menekültekre, a kihelyezett munkavállalókra, az idénymunkásokra és a vállalaton belül áthelyezett dolgozókra.

Végül szavaznak a képviselők ma arról is, hogy érthető formában, azonnal tájékoztatni kell az eljárási jogairól azokat, akiket az EU-ban bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak. A tervezet értelmében a letartóztatott vagy fogva tartott gyanúsítottaknak át kell adni egy a jogaikat felsoroló dokumentumot is. A jogszabály elfogadását követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendszerükbe átültessék az új szabályokat.

A szavazások után, délután a képviselők a pénzügyi válságnak az európai védelmi szektorra gyakorolt hatásáról, az emberi jogok helyzetéről, az EU-orosz kapcsolatokról, valamint a szíriai helyzetről vitáznak Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével.

Szerdán adják át az úgynevezett Szaharov-díjat az "arab tavasz" képviselőinek. Az demokráciáért és emberi jogokért való kiállásáért a kitüntetés mellé járó 50 ezer eurós pénzdíjat Strasbourgban egy egyiptomi, egy líbiai és egy szíriai személy vesz részt. A negyedik díjazott jelenleg is rejtőzködni kénytelen a szír hatóságok elől, a tunéziai kitüntetett pedig posztumusz elismerésben részesült.

Csütörtökön Jerzy Buzek búcsúbeszédet tart a plenáris ülés résztvevői előtt. A parlamenti elnök hivatali ideje 2012. január 17-én jár le, ekkor választják meg utódját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×