Az együttműködésben részt vevő 194 ENSZ-tagország közül 183 képviselteti magát a 12 napos tanácskozáson, amelyen a 2012 végén lejáró Kiotói Jegyzőkönyv megújítása, vagyis az áll a tárgyalások középpontjában, hogy a jegyzőkönyvet ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére Szó lesz arról is egyebek között, hogy hogyan finanszírozzák a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országok alkalmazkodását.

Kiotó meghosszabbítása komoly ellenállásba ütközhet: a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását. A feltörekvő államok pedig - miközben féltik gazdasági növekedésüket - követelik, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot.

A legveszélyeztetettebb szigetországok már a konferencia megnyitója előtt egy közös közleményben követelték, hogy sürgősen szülessen egy klímavédelmi megállapodás. Szerintük a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel, hogy a legnagyobb kibocsátók megpróbálják halogatni a megállapodást. Nagy mértékben függ az utóbbi országoktól, hogy sikeres lesz-e durbani tanácskozás.