A törvény értelmében a korábbinál szigorúbban ellenőrzik és büntetik, ha a munkaadó nem fizeti meg a munkavállalóinak az Ausztriában kötelező minimálbéreket vagy nem jelenti be őket a társadalombiztosítási szerveknél.

Ausztria - Németországgal együtt - május elsején hét év átmeneti időszak után a még meglévő korlátozásokat is feloldja nyolc, 2004-ben csatlakozott uniós tagállam, köztük Magyarország munkavállalóival szemben. Az úgynevezett bérdömping ellenes törvényt az osztrák kormány kezdeményezte a bérszínvonal csökkenése, az illegális foglalkoztatás elterjedésének megakadályozása érdekében.

A törvény értelmében a hatóságok szigorúbban ellenőrzik a - szakmánként változó - ausztriai minimálbérek megfizetését. Az ellenőrzést eddig csak munkavállalói panasz alapján végezték, a jövőben hivatalból is vizsgálódnak a hatóságok. Törvénysértés esetén a bérkülönbözet megfizetésén túl a jövőben a törvény alapján ezertől ötvenezer euróig terjedő bírság megfizetésére is kötelezhető a munkaadó. Súlyos esetben, illetve az ellenőrzés akadályozása esetén akár be is tiltható a cég ausztriai működése. A kiküldött munkavállalók ausztriai munkavégzése esetén a munkavégzés helyszínén kell tartani a német nyelvű bér- és járulékfizetési jegyzéket.

Az ellenőrzésben a pénzügyminisztérium illegális foglalkoztatás elleni osztálya mellett a bécsi területi egészségbiztosítási pénztár is részt vesz, megerősített létszámmal. A kormány arra számít, hogy a több ellenőr és a szigorúbb bírságok megelőzik a munkaerő-piaci torzulásokat.

Az ellenzéki pártok közül a Zöldek támogatták a törvényjavaslatot, a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a hozzá hasonló irányvonalat képviselő Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) ellenben nem tartja elégségesnek a munkaerő-piacot védő intézkedéseket, ezért nem szavazták meg a törvényt. Az FPÖ és a BZÖ a többszörös bérkülönbség és az Ausztriával szomszédos új tagállamok magas munkanélküliségi mutatója miatt a munkavállalók "rohamától" tartanak. Rudolf Hundstorfer munka- és szociális ügyi miniszter félelemkeltéssel vádolta a két pártot és hangsúlyozta, hogy az osztrák foglalkoztatási adatok minden korábbinál jobbak. Az osztrák és a magyar hivatalos becslések szerint nagy tömegű beáramlására nem lehet számítani, mindössze 15-20 ezer új munkavállaló érkezhet Ausztriába a nyolc tagállamból.

Claudia Finster, a bécsi munkaügyi hivatal (AMS) vezetője március elején az MTI-nek adott interjúban úgy vélekedett, hogy az illegális foglalkoztatás visszaszorulása várható a májusban életbe lépő jogszabályi változásoktól. Finster szerint a becsült 15-20 ezres létszám egy része az eddig "feketén" dolgozók foglalkoztatásának legalizálásából adódik majd. Az új uniós tagállamok munkavállalói májustól Ausztrián belül is könnyebben válthatnak majd munkahelyet - mondta a kirendeltségvezető.