A The Guardian című brit lap a januárban keltezett titkos amerikai diplomáciai táviratokat idézve keddi számában azt írta, hogy az Észtország, Lettország és Litvánia, egykori szovjetköztársaságok megvédését célzó tervek elkészítéséről titokban határoztak a NATO főhadiszállásán az Egyesült Államok és Németország sürgetésére.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön újságíróknak elmondta: a NATO egyrészt partneri viszony kialakítására törekszik Oroszországgal, másrészt a háta mögött arra az elhatározásra jut, hogy meg kell magát védenie vele szemben. A nemrégiben tartott lisszaboni NATO-csúcs keretében Dmitrij Medvegyev elnök megegyezett a szövetség vezetőivel abban, hogy nem tekintik egymást ellenségnek, s stratégiai partnerség kialakítására törekszenek. Lavrov ennek fényében kíváncsi arra, hogy mikor őszinte a NATO. A külügyminiszter szerint Moszkvának joga van arra, hogy választ kapjon a NATO-tól.

Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára közben csütörtöki nyilatkozatában éppen a NATO-orosz kapcsolatok intenzívebbé válására helyezte a hangsúlyt. Az európai uniós tagországok védelmi miniszteri értekezletével egyidejűleg szólva a főtitkár emlékeztetett arra, hogy a szövetség nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot, és a NATO sem jelent fenyegetést Moszkva számára. Úgy vélte, ennek az ellenkezőjéről van szó, valós stratégiai partnerséget kívánnak létrehozni.

"Előre akarunk lépni a kapcsolatunkban, meg akarjuk őrizni és fenntartani Lisszabon pozitív hangulatát" - fogalmazott Rasmussen. Megjegyezte azt is, hogy az internetes kiszivárogtatásokat nem kívánja kommentálni.

Közben csütörtökön az Aftonbladet című svéd napilap arról számolt be, hogy hackertámadás érte a svéd kormány weboldalát. Ezzel tovább bővült azoknak az informatikai támadásoknak a sora, amelyeket feltehetően a WikiLeaks hívei hajtottak végre az utóbbi napokban, a honlap elleni hatósági fellépés megtorlásául. Az Aftonbladet beszámolója szerint a svéd kormány weboldala (www.regeringen.se) csütörtökre virradó éjjel vált elérhetetlenné néhány órára.

Amióta svéd letartóztatási parancs alapján kedden nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával Londonban őrizetbe vették a WikiLeaks-alapító Julian Assange-t, kibertámadás érte a svéd ügyészi hivatal weboldalát, valamint annak a stockholmi ügyvédnek a honlapját és email-fiókját is, aki Assange állítólagos áldozatait védi.

Csütörtökön az informatikai hadviselésben részt vevő egyik csoport képviselője hangsúlyozta: további támadásokra számíthatnak az internet védelmében indult "informatikai háború" keretében mindazok, akik megpróbálják blokkolni a WikiLeaks weboldalát.

Az Anonymous (Névtelenek) nevű "kalózcsoport" Coldbloodként (Hidegvérű) bemutatkozó szóvivője csütörtökön a brit BBC Radio 4 adásában az Amazon, a MasterCard, a Visa és a PayPal cégeket említette az eddigi legfontosabb célpontok között.

"A hadjáratnak azonban, amennyire én látom, nincs még vége, jelenleg is nagy erőkkel zajlik" - mondta a fiatalember, azt állítva, hogy egyre többen csatlakoznak akciójukhoz, önkéntesen letöltve számítógépeikre azt az úgynevezett botnet eszközt, amely lehetővé teszi gépeiknek a támadásokhoz való közvetett felhasználását.

Az angol kiejtéssel beszélő férfi magáról annyit árult el, hogy 22 éves és programozó szakember.

"Ahogy én látom, ebből háború lesz, de nem az eddig ismert hagyományos fajta. Ez egy informatikai háború, amelyben megpróbáljuk megvédeni az internet eddigi szabadságát és hozzáférhetőségét mindenki számára..." - tette hozzá Coldblood.