Az egykori szovjet tagállamok, Észtország, Lettország és Litvánia megvédését célzó tervek elkészítéséről titokban határoztak az idén a NATO főhadiszállásán az Egyesült Államok és Németország sürgetésére, véget vetve ezzel az észak-atlanti szövetség olyan szempontú megosztottságának, hogy miképpen tekintsenek Oroszországra - írta a The Guardian, amely naponta új, a WikiLeaks által megszerzett több mint negyedmillió amerikai diplomáciai sürgönyökből válogatva szellőzteti meg a bizalmas információkat.

A brit lap azt írja, hogy a Varsóval folytatott tárgyalásokon Washington felajánlotta, hogy a Gdansk és Gdynia balti-tengeri kikötőkbe telepítendő különleges haditengerészeti erőkkel megerősíti Lengyelország biztonságát Oroszországgal szemben, továbbá F-16-os gépeket vezényel az országba, valamint C-130 Hercules típusú szállító repülőgépek ingáznának a németországi amerikai támaszpontok és Lengyelország között.

A The Guardian szerint a NATO-vezetők a novemberi lisszaboni csúcstalálkozón csendben jóváhagyták az új, Kelet-Európa sebezhető pontjainak védelméről szóló stratégiát.

Tehetetlen magyar katonák Afganisztánban

A The New Zealand Herald című, Aucklandben kiadott napilap internetes oldalán az olvasható, hogy a Wikileaks portál által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok egyike szerint új-zélandi csapatok voltak kénytelenek beavatkozni a tehetetlen magyar katonák helyett Afganisztánban.

A helyi idő szerint kedd reggel megjelent cikkben egy, Karl Eikenberry, az Egyesült Államok amerikai nagykövete által írt táviratot említenek, amelyben a diplomata beszámolt arról, hogy Baglán tartományban fokozódik az erőszak, drogproblémák és hatalmi harcok vannak.

A sürgöny szerint az itt állomásozó magyar tartományi újjáépítő csapat (PRT) keveset tesz azért, hogy leküzdje a nehézségeket a térségben. Egy alkalommal, a felkelők által teremtett vészhelyzet felszámolása érdekében a szomszédos Bamján tartományban állomásozó új-zélandiak csapatoknak át kellett lépniük a tartományi határt.

"A magyar PRT nem sokat foglalkozik ezekkel a problémákkal. Nincs engedélyük fegyverhasználatra, kivéve az önvédelmet, alig tesznek annál többet, mint járőröznek a főutakon, és nem vállalkoznak kábítószer-ellenes tevékenységre. Miután két magyar tűzszerészt megöltek szolgálatteljesítés közben, Budapest nem küldött több tűzszerészt" - írta az amerikai nagykövet.

"Amikor Bamján tartomány északkeleti részén a biztonsági helyzetet Baglánból származó gonosztevők fenyegették, az új-zélandiaknak kellett átmenniük Baglánba, hogy kezeljék a problémát" - áll a sürgönyben.

Eikenberry utalt arra, hogy bár Baglánban még mindig nem jellemzőek a közvetlen támadások, bűnözők kapcsolatot teremtettek a tálibokkal, és a helyiek maguk szegődnek el zsoldosnak a tálib lázadókhoz. Ennek ellenére a magyar erők arra összpontosítanak, hogy "sértetlenül térjenek haza", miután elvégezték a kis léptékű fejlesztési munkából a rájuk eső rövid feladatokat - írta az amerikai nagykövet.

Õrizetbe vették Assange-et

Közben a WikiLeaks alapító, akinek már svájci bankszámláját is befagyasztották, beleegyezett abba, hogy találkozzon a brit rendőrséggel, ezt Julian Assange ügyvédje jelentette be tegnap. Azóta már be is jelentették, hogy Londonban egy svéd nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe vették a hackert, és még kedden megjelenik a bíróság előtt.

A svéd hatóságok nemi erőszakkal és szexuális zaklatás elkövetésével gyanúsítják a titkos és bizalmas iratok százezreit kiszivárogtató 39 éves férfit.

A WikiLeaks szóvivője, Kristinn Hrafnsson hangsúlyozta: a portál működését nem befoláysolja Assange őrizetbe vétele, a WikiLeaks továbbra is folyamatosan hozza nyilvánosságra az amerikai diplomáciai sürgönyöket. Eddig egyébként a több mint 250 ezer bizalmas iratból 960-at szivárogtattak ki.

Assange állítólag azt szeretné, hogy óvadék ellenében azonnal helyezzék szabadlábra. Az utóbbi napokban 100-200 ezer font közötti összeget gyűjtött össze barátaitól és híveitől, hogy ki tudja fizetni az óvadékot.

A kiadatási kérelem elbírálására huszonnyolc napja van a bíróságnak. A védelem a kérelem elutasítását fogja követelni, arra hivatkozva, hogy a svéd hatóságok kiadhatják az Egyesült Államoknak Assange-ot. Az amerikai igazságügyi hatóságok a kémkedésről szóló, 1917-es törvény alapján indítottak eljárást az újságíró ellen, ami azt jelenti, hogy akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá, miként az 1950-es évek elején a Rosenberg házaspárra.

Az európai országok nem adnak ki gyanúsítottakat olyan államoknak, ahol a halálbüntetést nem törölték el. Assange ügyvédje éppen erre a körülményre alapozhatja taktikáját.