Az EU-grúz, EU-örmény és EU-azeri együttműködési tanács találkozója után nyilatkozva hozzátette: "Bízunk abban, hogy az új keleti partnerségi politikának további sajátossága lehet, hogy az Egyesült Államokkal egyfajta komplementer politikává tud válni."

Hozzátette, az unióval párhuzamosan az amerikai fél is kidolgozza saját javaslatait erre az országcsoportra vonatkozóan.

Mint mondta, minderről múlt heti washingtoni látogatásán kapott tájékoztatást.

Németh Zsolt Catherine Ashton külügyi EU-főképviselőt helyettesítve elnökölte az említett üléseket Brüsszelben. Emlékeztetett arra, hogy erre nem először került sor, hiszen Martonyi János külügyminiszter egy ízben már helyettesítette a főképviselőt, és képviselte az uniót egy csúcstalálkozón.

Mint mondta, a mostani megbeszéléseken is a keleti partnerség volt a fő téma. A találkozókon átadta partereinek a témára vonatkozó, úgynevezett pozíciós papírt, és eljuttatták ahhoz a három országhoz is, amely most nem volt közvetlenül érintett.

Magyarország a májusi csúcsértekezleten a házigazda szerepét "megpróbálja majd kezdeményezően, támogató módon, együttműködéssel kitölteni" - fogalmazott Németh Zsolt.

Hangoztatta, hogy a keleti partnerség még nem tagsági perspektíva, ugyanakkor új minőségű kapcsolattá fejleszthető az EU és az érintett országok között.

A budapesti csúcstalálkozó részben a keleti partnerségi politika elindításától eltelt két év tapasztalatait foglalja össze, másrészt pedig a kapcsolatok jövőbeni alakulásával foglalkozik. Utóbbi előkészítéseként tavasszal ad ki jelentést az Európai Bizottság - tette hozzá.

Németh Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy külön figyelemmel kell lenni a déli partnerségre érzékeny uniós tagállamok álláspontjára is, valamint Oroszországéra, amely korábban kinyilvánította, hogy ezt az országcsoportot érdekszférájának tekinti.

Magyarország uniós elnökként arra fog törekedni, hogy az EU-orosz partneri viszony összhangban legyen az EU keleti partnerségi politikájával - szögezte le.