eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Hol van a Jobbik helye az Európai Parlamentben?

A Jobbik elnöke közölte: pártja olyan frakcióban szeretne politizálni az Európai Parlamentben, amelynek tagjai nemet mondanak a lisszaboni szerződésre, és hozzátette, semmiképpen sem akarnak "nyíltan magyarellenes" képviselőcsoportban ülni. Az Inforadio.hu annak járt utána, hogy Vona Gábor "kritériumai" alapján hol lesz a helye a Jobbiknak az EP-ben.

A június 7-i európai parlamenti választáson a Jobbik a szavazatok közel 15 százalékát szerezte meg, így három képviselőt küldhet Strasbourgba. Az itthon és Nyugat-Európában is szélsőjobboldali pártként számon tartott Jobbik, amely EP-programjában nyíltan hangoztatta, hogy "Magyarország a magyaroké", és az unió érdekeivel szemben a nemzet érdeke mindenekelőtt, nem lesz egyedül euroszkeptikus nézeteivel az európai parlamentben.

Az EP-ben összesen hét frakció működik, illetve vannak olyan képviselők, akik nem tartoznak egyik nagyobb európai pártcsoportosuláshoz sem. A legnagyobb frakciót a következő öt évben is az Európai Néppárt alakíthatja meg 264 fővel, míg a második legtöbb európai politikust (szám szerint 161-et) az Európai Szocialisták képviselőcsoportja adhatja majd.

Melyik illik leginkább a Jobbik profiljába?

A két nagy csoportosuláson kívül vannak olyan kisebbek is, amelyek nem a minél szorosabb európai integráció hívei, és amelyek sorai közé beillene a Jobbik három politikusa is. Ilyen az Unió a Nemzetek Európájáért (UEN), amely a nemzeti szuverenitást hirdeti és ellenzi az európai integrációt.

Programjukban azt hangoztatják, hogy az "EU csak akkor állhat fel és fejlődhet, ha tiszteletben tartja a tradíciót, a szuverenitást, a demokráciát és az európai emberek identitását". Az előző ciklusban a frakciót többek között a lengyel Törvény és Igazság Párt, az olasz Nemzeti Szövetség és Északi Liga, valamint az ír Fianna Fail képviselői alkották. A 2009 és 2014 közötti parlamenti időszakban 35 fős képviselőcsoportjuk lehet az EP-ben.

A "leghangosabb" euroszkeptikusok és integrációellenesek a Függetlenség és Demokrácia (IND/DEM) elnevezésű EP-frakció soraiban ülnek. A párt "magában foglalja az EU-kritikusokat, az euroszkeptikusokat és az eurorealistákat" - olvasható programjukban, amelyben hozzáteszik: teljes mértékben elutasítják a lisszaboni szerződést, vagyis ez lenne az a tömörülés, amely a leginkább illene a Jobbik profiljába.

Vagy a függetlenség

Morvai Krisztináék választhatják a függetlenséget is, vagyis azt, hogy nem csatlakoznak egyik európai párthoz sem. Az előző ciklusban a függetlenek között ült a Francia Nemzeti Front radikális kirohanásairól híres politikusa, Jean-Marie Le Pen is.

Előfordulhat azonban az is, hogy mivel az idei EP-választáson a legtöbb tagállamban megerősödtek a szélsőjobboldali pártok, összefognak és külön frakcióba tömörülnek. Az Európai Parlamentben ettől a ciklustól kezdve hét tagállamból származó legkevesebb 25 képviselő szükséges egy frakciócsoport megalakításához.

{{keretes_cim}}

A Vona Gábor által kifogásolt dokumentum elfogadása jelentős belső szerkezeti reformot tenne lehetővé az EU- számára, amely többek között azt jelentené, hogy tovább bővülne az Európai Parlament létszáma és hatásköre, miközben kevesebb (27 helyett csak 18) biztos dolgozna a Bizottságban, és létrehoznák az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét is. Bírálói szerint a szerződés elfogadásával egy európai "szuperállam" jönne létre, vagyis tovább gyengülne az egyes tagországok szuverenitása.
A lisszaboni szerződés tervezetére Írország egy évvel ezelőtt nemet mondott, így annak uniós ratifikálása és hatályba lépése a tervek szerint csak jövőre valósulhat meg, ha idén októberben az írek a második népszavazáson már nem utasítják el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kulcsfontosságú adat jött - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat

Kulcsfontosságú adat jött - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat

Határozott emelkedéssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, amelyet vegyes mozgások követtek Ázsiában. A tegnapi zárás után jelentett az Apple, amelynek sikerült megverni az elemzői várakozásokat és története legnagyobb sajátrészvény-vásárlását jelentette be, így az iPhone-gyártó árfolyama jelentős pluszban indította a mai napot. Délután fontos munkaerőpiaci adat érkezett az USA-ból, az amerikai foglalkoztatottak létszámának emelkedése messze elmaradt a várakozásoktól, és jócskán csökkent az előző hónaphoz képest áprilisban. A tőzsdék a nap első felében is a pozitív tartományban mozogtak, majd a munkaerőpiaci adat után begyorsult az emelkedés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×