Az állami és két kereskedelmi tv felmérése szerint Görögországban várhatóan az ellenzéki szocialisták nyerik meg a választásokat. A kormányzó konzervatívok veresége mellett az új zöld párt térnyerése várható.

A vasárnapi voksoláson rekordnagyságú - 45 százalékos - volt a távolmaradók aránya Görögországban, ahol egyébként kötelező a szavazás. (2004-ben 63,2 százalékos volt a részvétel).

A Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a felmérések szerint 36-39,5 százalék szavazattal vezet, Kosztasz Karamanlisz kormányfő Új Demokrácia pártja (ND) előtt, amely várhatóan 30-33 százalékot kap.

2004-ben az Új Demokrácia még 43 százaléknyi szavazatot kapott, 9 százalékponttal megelőzve a szocialistákat.

A sztálinista kommunisták 8-10 százalékkal várhatóan tartják korábbi helyüket (2004: 9,48 százalék), a negyedik helyért az 5,3-7 százalékos szavazatra számító szélsőjobboldali LAOSZ és a 4,3-7,2 százaléknyi szavazatot váró baloldali radikális Szüriza szövetség áll versenyben. A Zöldek, amelyek 2004-ben még 0,67 százalékot értek el, a várható 4,3-6,4 százaléknyi szavazattal jelentős előretörést értek el.

Máltán szombaton szavaztak a szigetország öt európai parlamenti képviselőjéről. Az ellenzéki Máltai Munkáspárt vezetője, Joseph Muscat vasárnap a párt televíziójában közölte: a pártja nyerte meg az európai parlamenti választást.
Paul Borg Olivier, a kormányzó Nemzeti Párt főtitkára a pártok szavazatszámlálásán alapuló becsléseket ismertetve közölte: a munkáspárt feltehetően a szavazatok 57, a Nemzeti Párt pedig 40 százalékát kapta. A részvétel 79 százalékos volt, kevesebb, mint 2004-ben (82 százalék).

Bulgáriában a Gallup, az Alpha, a Sova-Harris és a NCIOM intézetek előzetes becslése szerint a jobboldal győzött: a Bojko Boriszov szófiai polgármester vezette új jobbközép párt, az ellenzéki GERB 25-26,5 százaléknyi szavazattal vezet az európai parlamenti választásokon. A kormányzó szocialisták csak 19,5-20 százaléknyi szavazatra számíthatnak az előrejelzés szerint. Az Európai Néppárthoz csatlakozó GERB-nek az előrejelzések szerint 5, a szocialistáknak 4 hely jut a 17 bulgáriai képviselői helyből.

A kormánykoalícióhoz tartozó két liberális párt, a török kisebbségi Mozgalom a Jogokért és a szabadságért (DPS) és a Második Szimeon Nemzeti Mozgalom (NDSZV) 3, illetve 1 helyre számíthat. A Roham (Attak) nacionalista pártnak és a konzervatív Kék Koalíciónak várhatóan 2-2 képviselője lesz.

A részvételi arány a becslések szerint 33-36 százalékos volt, ami meghaladja a 2007-ben tartott első bulgáriai európai parlamenti választások 28,6 százalékos részvételét.

Németországban a konzervatívok az erősebbek

A konzervatív pártok valamelyest visszaestek, de továbbra is a legnagyobb politikai erőt alkotják Németországban a vasárnap tartott európai parlamenti választások alapján. Az első előrejelzések ugyanakkor arra utaltak, hogy a szociáldemokraták európai választásokon még soha nem szerepeltek olyan rosszul, mint most.

A két kereszténypárt, a CDU és a CSU az ARD és a ZDF televíziók megbízásából készült exit poll-felmérések szerint együttesen a szavazatok mintegy 38,4 százalékát szerezte meg az öt évvel ezelőtti 44,5 százalékhoz képest. A szociáldemokraták ezzel szemben a 2004 júniusi, már akkor mélypontot jelentő 21,5 százalékkal szemben ezúttal 21,2 százalékot szereztek.

A legnagyobb mértékben az ellenzéki szabaddemokraták növelték szavazataik számát. Az FDP az öt évvel ezelőtti 6,1 százalékhoz képest most a voksok csaknem 10,5 százalékát szerezte meg. Növelték szavazataik számát az ugyancsak ellenzéki Zöldek és a Baloldal pártja is, az előbb 10 százalék helyett 12,3, míg az utóbbi a korábbi 6,1 százalék helyett ezúttal 7,2 százalékos támogatottsághoz jutott.

A választási részvétel az előrejelzés szerint 42,5 százalék körül mozgott, ami alig maradt el az öt évvel ezelőtti 43 százaléktól, ugyanakkor rekord alacsonynak számít.

A CDU és a CSU vezetői első nyilatkozataikban egyaránt megelégedéssel nyugtázták a konzervatívok szereplését, különösen a bajor keresztényszociálisok voltak elégedettek. Ronald Pofalla, a CDU elnöke úgy fogalmazott, hogy a most elért eredményre építkezhetnek az uniós pártok a szeptemberi országos választások előtt. A szociáldemokraták vezető politikusai, Franz Müntefering pártelnökkel és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterrel, az SPD kancellárjelöltjével az élen egyaránt csalódottságuknak adtak hangot. A kudarcot azzal magyarázták, hogy nem sikerült híveiket kellően mozgósítani.

A választások legnagyobb nyertese minden kétséget kizáróan az ellenzéki Szabad Demokrata Párt. Az FDP európai parlamenti választásokon még soha nem szerepelt olyan jól, mint most. Guido Westerwelle pártelnök úgy értékelte: a szabaddemokraták kiváló szereplése rendkívül pozitív jelzés a szeptemberi országos parlamenti választások előtt, növelve egy, a jelenlegi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíciót felváltó konzervatív-szabaddemokrata "polgári" koalíció esélyeit.

Ami a 99 német európai parlamenti mandátum elosztási illeti, a konzervatív CDU és a CSU az előrejelzések szerint 43 mandátummal rendelkezik majd, 6-tal kevesebbel, mint eddig. A szociáldemokraták képviselő helyeinek száma nem változik, az SPD továbbra is 23 mandátummal rendelkezik majd. Legnagyobb mértékben a szabaddemokraták növelték képviselői helyeik számát, a korábbi 7 helyett 12 mandátumot szerezve. Nem változik a Zöldek mandátumainak száma, az ellenzéki párt továbbra is 13 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A Baloldal az eddigi 7 helyett az előrejelzések szerint 8 mandátummal rendelkezik majd.

Az első értékelések szerint a németországi európai választások megerősítették az eddigi németországi választási trendet, azaz a nagy néppártok visszaesését és a kisebbek előretörését.