Az újfasiszta párt - amely több keleti tartomány parlamentjében és önkormányzati szervezetében is képviselőkkel rendelkezik - az újságírók teljes kizárásával kezdett tanácskozást, hangoztatva, hogy az NPD pénzügyi, illetve személyi kérdései nem tartoznak a nyilvánosságra.

Közben a parlamenti pártok közös felhívására a főváros Reinickendorf nevű negyedében több mint ezren tüntettek a nyíltan antiszemita és idegenellenes jelszavakat hangoztató, s az alkotmányos rendnek közvetve hadat üzenő neonáci párt ellen.

Előzőleg több ellenzéki képviselő és berlini polgár bírósági úton igyekezett megakadályozni a szélsőjobboldali párt kongresszusát, a berlini város közigazgatási bíróság azonban elutasította keresetet.

Hamis elszámolási adatok

A Bundestag a tanácskozás előestéjén hamis elszámolási adatok miatt 2,2 millió eurós pénzbüntetéssel sújtotta a pártot, amely az állandó tiltakozások ellenére állami támogatásban részesül. Ugyanakkor - a többi támogatott párthoz hasonlóan - minden évben jelentést kell előterjesztenie a Bundestag illetékes bizottságának pontos vagyonáról, bevételeiről, illetve a támogatási pénzekkel való gazdálkodásáról.

A 2007-es jelentésben az NPD hamisan tüntette fel a bevételeket, s mintegy 900 ezer eurót "hallgatott el". Az érvényben lévő párttörvény alapján ilyen esetben a büntetés a hiányzó összeg legkevesebb kétszerese.

A Bundestag döntése nyomán a neonáci pártnak május elsejéig - egy további büntetéssel kiegészítve - 2,2 millió eurót kell büntetésként befizetnie. A párt adósságai meghaladják a 2,5 millió eurót.

Felerősödő széthúzás

Mindez felerősítette az NPD-n belüli széthúzást, s a német szélsőjobboldal legerősebb tömörülését 1996 óta vezető Udo Voigt pártelnök ezúttal első ízben talált kihívóra a párt mecklenburgi tartományi parlamenti frakcióvezetőjének, Udo Pastörsnek a személyében.

A több mint 200 küldött vasárnap választ pártelnököt.

Napirenden a betiltás

Az NPD esetleges betiltása Németországban már régóta napirenden van. A korábbi szociáldemokrata-zöld kormány 2003-ban már kezdeményezte ezt, az alkotmánybíróság azonban az indítványt elutasította. Az országos parlamenti pártok kivétel nélkül elítélik a neonáci szervezet tevékenységét, a CDU/CSU azonban ellenzi a betiltást célzó újabb alkotmányos kezdeményezést.

A konzervatívok úgy vélekednek, hogy egy ilyen kísérletet az alkotmánybíróság ismét elutasítana, s közvetve mindez az NPD-t erősítené. Ezért a pártot parlamenti eszközökkel kell ellehetetleníteni.

A szélsőjobboldali NPD 1964-ben alakult az egykori Német Birodalmi Párt örököseként. A szövetségi választásokon a neonácik soha nem érték el a Bundestagba való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, a hatvanas években ugyanakkor több német tartomány törvényhozásba is bejutottak.

Azt azt követő visszaesés után az elmúlt években ismét előretörtek, s képviselőik két tartományi parlamentbe, Szászország és
Mecklenburg-Elő-Pomeránia törvényhozásába is bejutottak.