Németországban a tegnapi ámokfutás áldozataira emlékeztek, a középületeken félárbocra engedték a zászlókat.

A tett okának felderítésére indult nagyszabású nyomozás máris megállapította, hogy a 17 éves Tim Kretschmer súlyos depresszióval küzdött. Átmenetileg Heilbronnban pszichiátriai kezelést kapott, de ezt félbeszakította.

Otthonában a nyomozók több gyilkos videojátékra bukkantak, és kiderítették azt is, hogy kedvence volt a Counter-Strike nevű lövöldözős játék volt. Innen már csak egy lépés volt a képernyőn látottak gyakorlati kivitelezése, mert a házban számos lőfegyver volt, Tim Kretschmer apja ugyanis sportlövész, ezért engedéllyel tarthatott lakásán fegyvereket.

Noha lakat alatt volt, a tett előtt a 17 éves fiú könnyen hozzájuthatott a fegyverhez, mert az a szülők hálószobájában éppen nem volt elzárva.

A német tévében a kérdés szakértőjének tekintett Lothar Adler pszichiáter professzor elmondta, hogy depresszióban szenvedő kamasz fiúk gyakran menekülnek a virtuális térbe. Tim Kretschmer esetében az ámokfutást alighanem az váltotta ki, hogy agyában összemosódott a valóság és a virtuális tér.

Erre utal az is, hogy tette elkövetése előtt az internet útján felhívta egy barátja figyelmét vélt sértettségéből fakadó életuntságára, amit vele egykorú társain akart megtorolni. A nyomozás során feltűnt az is, hogy áldozatait csaknem kivétel nélkül főbe lőtte.

Gyűlölte a nőket

A vizsgálat már erre is magyarázatot talált: legkedveltebb otthoni időtöltése a műanyaggolyót kilövő légfegyverrel való lövöldözés volt, s ezt a "hobbiját" nem csupán a kertben űzte, hanem apja erre a célra külön lőteret létesített számára a pincében.

A szörnyű eset hátterének tanulmányozása során fény derült arra is, miért főleg nőket ölt meg Tim Kretschmer. A diáktársak elmondása szerint soha nem volt barátnője, mert a lányok elutasították, ezért fokozatosan nőgyűlölővé vált, amit a beszélgetések során egyáltalán nem leplezett.

A tegnapi winendeni ámokfutás kapcsán vita kezdődött arról, hogy szükség van-e a fegyvertartás engedélyezésének szigorítására. Kormánypárti politikusok egybehangzóan elutasították ezt, hangoztatva, hogy a 2002-es, és ugyancsak 16 halálos áldozatot követelő erfurti iskolai merénylet után Németország az egyik legszigorúbb európai fegyvertartási törvényt léptette életbe.