Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
324.6
bux:
143682.55
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

A francia fiatalok a legpesszimistábbak

Rosszul érzik magukat a bőrükben a francia fiatalok és Európa legpesszimistább generációjának számítanak. Ezt egy francia szociológus állítja az eddigi kutatásait összegző, áprilisban megjelenő könyvében, melyből a liberális Le Monde napilap közöl néhány megállapítást.

 Az Országos Tudományos Kutatóintézetben dolgozó Olivier Galland szerint a kormánynak "sűrgősen cselekednie kell", a 16 és 25 év közötti korosztály jelentős része ugyanis rendkívül fatalistává vált az elmúlt évek alatt.

"Nem hisz sem az emberekben, sem a társadalomban, és csak saját nemzedéke tagjaival tart igazi kapcsolatot" - állapítja meg a kutató, hozzátéve, hogy ez a negatív lelkiállapot - melyet a gazdasági válság tovább erősít - nemcsak az érintettek, hanem az egész nemzet számára "óriási tehertételt" jelent.

A szerző munkatársaival több éven át mintegy nyolcezer gimnazista életének alakulását követte nyomon, és az ebből nyert anyagra támaszkodva megállapítja: a fiatalok rossz közérzetét részben a kilátástalannak érzett jövő, az érettségi vagy az egyetemi diploma megszerzése utáni egyre nehezebbé váló szakmai elhelyezkedés okozza, de jelentős szerepet játszik a "köztársasági elitképzést" célzó oktatási rendszer is.

Olivier Galland úgy véli, immár tarthatatlanná vált a siker vagy kudarc kettősségre épülő francia oktatási modell, mert a gyengén teljesítőket megbélyegzi, önértékelésüket tönkreteszi. Ennek következtében évente mintegy 120 ezer fiatal hagyja ott a gimnáziumot, anélkül, hogy tanulmányait befejezte volna, és jelentős részük egyszerűen elkallódik.

A helyzet ugyanakkor rendkívül paradox, hiszen a szükséges változásokat - részben az oktatók, illetve különféle szakszervezetek bujtogatására - maguk a fiatalok akadályozzák meg. A középiskolák tervezett átalakítását legutóbb decemberben hiúsították meg a diákok, az egyetemisták egy része pedig január óta folyamatosan sztrájkol az egyetemi kutató-oktatók státusának tervezett módosítása ellen tiltakozva.

A szociológus szerint "új társadalmi szerződésre van szükség" az ügyben, és szavait - egyelőre úgy tűnik - az ifjúsági kormánymegbízott meghallotta.

Martin Hirsch ugyanis egyebek mellett e kutatás megállapításaira támaszkodva olyan "zöld könyv" összeállítására készül, amely az ifjúság életkörülményeinek, munkapiaci beilleszkedésének javítására tesz konkrét javaslatokat.

A nagyívű munkában hatvan tagú bizottság segíti, amely hétfőn ülésezett először, és a tervek szerint május végére fejezi be küldetését. Az összeálló végső dokumentum alapján a kormány legkésőbb június végére jogszabályokra lefordított intézkedéscsomagot fog kidolgozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így épül az új Messi-birodalom

Így épül az új Messi-birodalom

Lionel Messi – magyar idő szerint – szerda hajnalban játssza az utolsó mérkőzését az argentin válogatott mezében. A klubjában folytatja a pályafutását, de az igazi kérdés immár az, hogyan alakul a labdarúgás történetének egyik legkiemelkedőbb játékosának későbbi élete.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×