Dmitrij Medvegyev érkezésével a nyugatos orosz ellenzék és maga a Nyugat is egy barátságosabb Oroszországra számított. Jött azonban a kaukázusi háború, amely bebizonyította, hogy Oroszország legerősebb embere továbbra is az egykori elnök, mára miniszterelnök, Vlagyimir Putyin.

Csakhogy most Putyin pozíciója megrendült. A pénzügyi válság olyan súlyos csapást mért Oroszországra, hogy a Medvegyev mögé felsorakozott közgazdászok elkezdték bírálni a mindenható miniszterelnököt. Az orosz tőzsde részvényei 80 százalékkal kevesebbet érnek, mint a történelmi csúcs idején, a kőolaj világpiaci árának összeomlása miatt pedig megcsappantak az államkassza bevételei. A nyugati hiteleket felhalmozó oligarchák 150 milliárd dollárt veszítettek.

Putyint saját tábora, az erős állami befolyást akaró erőemberek, az úgynevezett szilovikok is támadják, amiért úgymond nem lép fel elég keményen a liberálisokkal szemben. Ha pedig megroggyan a rubel, akkor a választópolgárok korábbi lelkesedése is megcsappanhat. Decemberben már lázongások robbantak ki az oroszországi távol-keleten, melyeket a helyi rendőrség ellenállása miatt Moszkvából átirányított karhatalmiaknak kellett letörni.

A másik oldalon Medvegyev is merészebb lett. Nemrég például azt mondta, hogy a válságra adott reakció, vagyis a Putyin vezette kormány reakciója túl lassú. Elemzők szerint egyrészt Medvegyev elkezdte élvezni elnöki pozícióját, másrészt egyszerűen eltérő gazdaságfilózófiát vall, mint az eddig Putyin-párti csoport. A nagy cégekbe beépült és az állammal összefonódott szilovikok elvárják, hogy az állam kimentse vállalataikat, viszont Medvegyev és Alekszej Kudrin pénzügyminiszter limitálni akarja, hogy mennyi pénz jusson nekik.

Medvegyev egyelőre korántsem olyan befolyásos, mint Putyin. Tavalyi kampányában a jogállamiság erősítését ígérte, ennek ellenére elnöksége első évfordulóján kezdődött az újabb, sokak szerint szintén politikai per, az egykor Putyinnal szembeszegülő és jelenleg is börtönbüntetését töltő oligarchával, Mihail Hodorkovszkijjal szemben.