"Nem a hadsereg ellen, hanem azért dolgozunk, hogy megszűnjenek a középkorra emlékeztető viszonyok" - fogalmazott Michel Bavoil tartalékos ejtőernyős százados, aki szerint az emberi jogokat sértő "szívatások" miatt rengeteg értékes, tehetséges ember távozik a francia hadseregtől, és erről immár beszélni kell.

Bár a megalázó, az alapvető emberi jogokat sértő bánásmód a francia hadsereg egészében előfordul, a legsúlyosabb és rendszeresen ismétlődő esetek a jelentéskészítők szerint a világszerte hírhedt francia idegenlégióban történnek. A Rejtő Jenő könyvekből is ismert durva, trágár beszéd, a katonák fizikai bántalmazása csaknem mindennapos jelenség.

"A légiósokban, akik panaszukkal megkeresnek bennünket, az egyik közös pont az, hogy mélységesen gyűlölik közvetlen felettesüket" - ecsetelte a helyzet komolyságát Michel Bavoil.

Tavaly májusban például egy szlovák származású légióst egy sivatagi hadgyakorlat alatt azért vert meg néhány társa, mert szimulánsnak vélték, parancsnoka pedig megvonta tőle a vizet az ötven fokos melegben. A katona néhány perc után meghalt, az ügy pedig óriási vihart kavart Franciaországban.

A tartalékos katonatisztek által alapított, de alapvetően mintegy ezer aktív katonát tömörítő szervezet már azt is jogsértőnek tartja, hogy az idegenlégió álnév felvételére kényszeríti az újoncokat. "Aki ezt megtagadja, azzal szóba sem állnak" - mondta Jacques Bessy tartalékos csendőrezredes, az egyesület alelnöke, hozzátéve: jogállamhoz méltatlan, hogy még az adójukat is az álnevükön fizetik.

Annak ellenére, hogy az idegenlégiósok a világ egyik legjobban kiképzett katonáinak számítanak, fizetésük megegyezik a többi francia katonáéval - mondta Michel Bavoil. Az egyszerű szerződéses sorkatona havi nettó fizetése 1200 és 1500 euró, azaz 360 és 450 ezer forint körül alakul, ami automatikusan megemelkedik - maximum a duplájára -, ha éles bevetésen vesznek részt.

Már csak Nicolas Sarkozyben bíznak

Az ügy kényességét mutatja, hogy a jelentés részleteinek nyilvánosságra kerülését követően az idegenlégió parancsnoka is megszólalt. Louis Pichot de Champfleury tábornok a Libération napilap katonai témákra szakosodott blogjának adott interjúban elmondta: az 1831-ben alapított idegenlégióban jelenleg 7600 katona szolgál, és az álnév használata a testület megalapítása óta bevett gyakorlatnak számít, arra alapvetően biztonsági okok miatt van szükség.

Nagyjából egy év alatt ellenőrzik, hogy az újonnan érkezők valamelyikét nem körözik-e hazájukban bűncselekmény elkövetése miatt. Az idegenlégió ugyanis évente ezer újonccal köt szerződést, akiket egyébként nyolcezer jelentkezőből választanak ki. Egyharmaduk Nyugat-Európából, illetve Franciaországból, egyharmaduk Kelet-Európából, egyharmaduk pedig Dél-Amerikából, Ázsiából és a Közel-Keletről érkezik.

A légió parancsnoka hozzátette: az újoncokkal öt évre kötnek szerződést, és a harmadik évben a katonák 80 százaléka már saját neve alatt szolgál. A tábornok úgy véli: előfordulhatnak ugyan jogsértések a csapatban, de a jogvédők vádjait túlzásnak nevezte.

Ez viszont felbőszítette az egyesület vezetőit, és a Rue 89 - magyarul 89 Utca - nevű információs honlapon olyan fényképeket tettek közzé, melyek egy éjszakai légiós "hadgyakorlaton" készültek. Az egyik fotón a katonák bakancsban, egy szál alsónadrágban, fejükre húzott melegítőben kúsznak a sáros terepen, egy másikon pedig látható, hogy a "műveletet" egy olyan tiszt felügyeli, aki egyik kezében botot, a másikban egy üveg sört szorongat.

A jogvédők most azt remélik, jelentésüket Nicolas Sarkozy, a hadsereg legfőbb parancsnoka is elolvassa majd.