A gázvita végén megkötött orosz-ukrán gázmegállapodásban nincs semmiféle biztosíték, amely kizárná, hogy Magyarországon és a térségben nem alakul ki újra olyan gázválság, mint amilyenre az elmúlt időszakban példa volt - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója.

Deák András György szerint a posztszovjet térségre jellemző, hogy a gázkérdésben évenként ülnek le a felek tárgyalni, így határozzák meg az adott év gázszállításának feltételeit. Ezek lényegében politikai tárgyalások - véli a szakértő, aki hangsúlyozta: Nyugat-Európában húsz-harminc évre szóló gázszerződéseket kötnek, amelyekben lefektetik a pontos részleteket: hol, milyen áron és mennyi gázt ad át a szállító a vevőnek. Magyarországnak is egy ehhez hasonló, 2014-ig érvényes szerződése van, amelyet 1994-ben kötött meg.

Deák András György elmondta: a kétezres évek közepétől már a Gazprom is törekedett arra, hogy ehhez hasonló nyugati típusú szerződéseket kössön. Korábban ez nem volt számára fontos, mivel rengeteg gáz állt rendelkezésére, és nagy volt a plusztermelés is. Az ukránoktól csak azt kérték: jutányos áron engedjék át az országon a gázt Nyugat-Európába, ahol majd megfelelő áron tudják eladni. A kétezres évek elejétől azonban Oroszország gáztöbblete megszűnt, ezért addigi gyakorlata átgondolására kényszerült a gázóriás - magyarázta a szakértő.

Deák András György nem tartja megalapozottnak azt az állítást, miszerint Oroszország a gázt politikai fegyverként használja, ugyanakkor hozzátette: a Gazprom az óriási piaci fölényével vissza tud élni gazdaságilag úgy, hogy az indokoltnál magasabb árat kér a gázért, és tény, hogy a politikai visszaélésre is van esély. Éppen ezért az orosz-ukrán gázvita nem írható le kizárólag tranzitválságként - mondta a szakértő.